Interjú Ő Császári Fensége​ Camilla Habsburg-Lothringen Osztrák és Toscanai főhercegnővel

– Szükségünk van a kultúrára ahhoz, hogy tudjuk, honnan jöttünk – mondja Ő császári felsége Camilla Habsburg-Lothringen Osztrák és Toscanai főhercegnő. – Egy olyan időben, amikor a társadalom panaszkodik, frusztrált és nem hozza ki magából mindazt, amije van, ott szükségünk van a kultúrára. A kulturális terület képessé tesz minket arra, hogy jobb és gyorsabb párbeszédet építhessünk fel, mint amit az államvezetés tudna.

A Habsburg ház leszármazottja, akinek vérvonala egészen a Szent Római Császárság uralkodóihoz, I. Ferenc császárhoz és Mária Terézia osztrák császárnőhöz vezethető vissza, azért választotta a kulturális területet a politikai szerepvállalás helyett, hogy a világ jobbá válásához hozzájáruljon.

Milyen érzés Mária Teréziának, egy ennyire híres történelmi alaknak az ük-ük-ükunokájának lenni?

– Mária Terézia kiváló elmének és nagyon haladó gondolkodásúnak számított az ő idejében. Nagyszerű politikát folytatott, mint például a kötelező iskolázottság, a védőoltás bárányhimlő ellen, a tőzsdepiac megnyitása, valamint az akadémia alapítása diplomaták számára csak néhány tett azok közül, amelyeket megvalósított. Erős karaktere és személyisége uralkodóként, feleségként és anyaként az, amely mély benyomást kelt bennem. Hatalmas felelőség az ő nevét továbbvinni, ez az a név, amely mindig rám lesz vésve. Nem könnyű megfelelni minden ember elvárásának, de megpróbálok hű maradni magamhoz, nem elveszíteni a fókuszpontomat és folyamatosan emlékezni a történelmemre, arra, hogy honnan jöttem.

Úgy gondolja, hogy ez a felelősség politikai jellegű?

– Nem, nincs szerep számomra a politikában. Kevés idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy igazán részt tudjunk venni benne. Először is meg kell, hogy válasszanak, és a mandátum alatt annyit kell csinálnod, amennyit csak tudsz, majd a választók vagy megválasztanak újra, vagy nem. Mindez igen nehézzé teszi azt, hogy valódi változásokat érjünk el, nem beszélve a szembenálló pártokról, akik megpróbálják blokkolni minden javaslatodat, még akkor is, ha azok jók. A politikusok leginkább csak egy bizonyos időintervallumban vállalják a felelősséget. Ez érthető, mivel csak egy bizonyos időszakra kapnak jogosultságot. Ennek azonban az az árnyoldala, hogy sokan nem értik tetteik jövőbeni felelősségét. A királyságoknak, nemességnek és a családi vállalkozásoknak mind átgondolt döntéseket kell hozniuk, mivel hatással vannak és nyomot hagynak a későbbi generációkra és a későbbi birodalmakra vagy vállalatokra. A politikusoknak ebből kellene tanulniuk, elkötelezniük magukat arra, hogy vállalják a felelősséget a tetteikért a jövőben. Emellett úgy érzem, hogy a valódi változást kezdeményezéseken, javaslatokon keresztül kellene megvalósítani.

Úgy érzi, hogy változásra van szükségünk?

– Igazán hálás vagyok, hogy egy olyan békés és erős országban élek, mint Ausztria. Azonban aggaszt, hogy az emberek ezt nem ismerik fel. Úgy vettem észre, hogy az elmúlt években Európa összes társadalmában növekszik a panaszáradat és az elégedetlenség, a mindent megkérdőjelező magatartás. Emellett a mohóság és a materialista életszemlélet manapság igen uralkodóvá vált, ez pedig az üresség érzéséhez vezet. És emiatt érthető, hogy az emberek rémültté és fogékonnyá válnak a manipulatív információk számára, amelyek fenyegetik ezt a mesterkélt életvitelt. Manapság erős a félelem a stabilizáció elvesztésétől és más kultúráktól. Az eredmény a fókuszpont elvesztése és az anyagi befektetések hiánya. A folyamatos aggódás sehová nem vezet, és képtelenné tesz minket arra, hogy erős jövőt építsünk. Ez egy olyan dolog, amellyen változtatnunk kell. Azt mondanám, hogy szükség van a tiszteletre. A tiszteletadás erősebb, mint a tolerancia. Gyorsan növekszik a népesség, egyre közelebb kerülünk egymáshoz, egyre több ember él az országainkban. Az, ha toleráljuk a másikat, nem elég hatékony, tisztelnünk is kell egymást, más kultúrákat, és tanulnunk kell belőlük.

Lát magának bármilyen szerepet ebben a folyamatban?

– A PR és a reklám területén rendelkezem tapasztalattal, emellett nagyon aktív vagyok a hálózatépítés területén. Azonban számomra a legfontosabbak az értékek: a társadalom stabilitása, a gondolatok átadása, impulzusok küldése. Sosem vettem részt cégek képviseletében, de mindig egy olyan irány felé fordítottam a figyelmemet, mint a hangulatteremtő PR, ha érti, mire gondolok. Ez a finomérzékelésünk a használata a környezetünk észlelésére, valamint a globális gondolkodásunkkal és a cselekedeteinkkel kapcsolatban.

Úgy véli, hogy ez a diplomácia?

– Igen. A diplomáciának nagyon fontos megszilárdító szerepe van a világunkban. Én jobban szeretek kulturális területen működni, mert ez semleges és könnyebbé teszi azt, hogy összekössünk embereket, népeket diplomáciai alapon. Néhány hónappal ezelőtt az Euro-Mediterrán Diplomácia és Nemzetközi Ügyek igazgatója lettem a Nemzetközi Intézetnél, amely a Közép-Keleti és Balkán Tanulmányokkal foglalkozik (IFIMES). A szerepkörömnél fogva szeretném összekapcsolni a Euro-Mediterránt és a Balkán régióit, és külön-külön is szeretném őket megszólaltatni, a saját hangukon. Számomra ez az egyik fontos aspektusa a diplomáciának.

Úgy érzi, hogy az Európai Unió egy jobb világ létrejöttét segíti elő?

– Az európai projekt – az Európai Unió, gazdagságot és békét hozott a kontinens számára. Azonban ezek kezdenek elveszni a bürökrácia nagy szerkezetében és előírásaiban, mint például az olyanokban, hogy milyen fajta energiatakarékos villanykörtét szabad vásárolnunk. Túl sok bekezdés van a szabályzatban, amely blokkol mindenféle gyors tettet. Én ezt energia-, idő- és pénzpazarlásnak tartom. Igazán szükség van arra, hogy a nagyobb problémákra találjunk megoldást, mint például a bevándorlás. Az Európai Uniónak a nagyobb politikai és kulturális kérdésekre kellene helyeznie a fókuszpontját. A közeljövő talán kihívásokkal teli, de szükségünk van arra, hogy fenntartsuk a párbeszédet, mert együtt meg tudunk bírkózni minden krízishelyzettel.

Képek: IFIMES :Djoeke Altena

ENGLISH: “We need culture to know where we came from”