Minden zenekar és előadó számára lényeges, hogy egy rajongói közösség alakuljon ki az adott személy vagy csapat körül, amely figyelmével és szeretetével támogatja a művészt. Ez sokak számára fontos, míg mások számára teher. Külföldön nagy divat ennek intézményes formát adni, így klubok, csoportok jönnek létre, amelyek szoros kapcsolatban állnak a management-tel. Sőt, vannak, akik egy adott díj ellenében lehetőséget nyújtanak a kedvelőknek, hogy az adott albumhoz esetleg napokkal hamarabb férjenek hozzá, vagy koncertekre korábban tudjanak jegyet szerezni. Ez utóbbi még hazánkban nem jelentős, azonban a Street Team-ek, és a közösségi média szerepe hazánkban is fontos szerepet tölt be.

Függetlenül a stílustól, minden zenei társulásnál fontos fokmérő a rajongók száma; minél többen szeretnek egy adott személyt vagy csapatot, azaz minél többen jelennek meg koncerteken, dedikálásokon és közönségtalálkozókon, annál nagyobb erőt jelent egy rajongói közösség az adott előadó számára. A média szerepe sem elhanyagolható; hiszen minél többet szerepel valaki a sajtóban, a televízióban és a rádióban, annál nagyobb a hallgatóságra gyakorolt ereje. Azonban, a mai elbulvárosodott keretek között ez sok esetben elég rosszul alakul, hiszen a legtöbb rádióból, zenés műsorból olyan előadók kapnak fontos szerepet, akiken már az első pillanatban érződik, hogy egy adott érdekcsoport kiemeltjei. Míg azok, akik nem rendelkeznek azzal a háttérrel, sokkal nehezebben tudnak érvényesülni.

Kép forrása:Pixabay

Ha szeretnénk jobban megismerni azt a közösséget, amely körülveszi az adott előadó személyét, érdemes figyelemre méltatni azokat a már-már archetipikusnak nevezhető személyiségeket, akiket a koncerteken, illetve a közösségtalálkozókon láthatunk.

AZ ÁTLAGOS RAJONGÓ

Ő az, aki megveszi vagy letölti a hanghordozót, és esetleg a fellépésekre is elmegy, de a koncertek után a backstage bejárat helyett a rendezvény helyszínének kapuja felé veszi az útját. Szereti, kedveli, hallgatja a zenét, de ennél több figyelmet nem fordít az adott előadóra. Nem vágyik elismerésre, személyes kapcsolatra a zenekarral, elég neki az az élmény, amelyet a turnék és az otthoni zenehallgatás nyújt.

A GYŰJTŐ

Egy igazi szakbarbár, aki tekintélyes gyűjteményt halmozott fel a hanghordozókból, amelyeket a koncertek után szeretne dedikáltatni a zenészekkel. Fejből tudja a kiadási dátumokat, a katalógusszámokat, kiválóan ismeri az összes fellelhető zenebolt kínálatát, ahol az eladók már annyira jól ismerik, hogy az adott kiadványt mindig félreteszik neki. Szívesen ad tanácsot szakmai kérdésekben, és nem ritka esemény az sem, hogy a zenekar is hozzá fordul, ha valamilyen hanghordozó esetleg hiányzik.

AZ AUTOGRAMVADÁSZ

Koncertek után láthatjuk, hogy a művészbejárónál türelmetlenül várja, hogy sor kerüljön rá. Neki nem számít, hogy mire történik az aláírás, a lényeg az, hogy megkapja, legyen szó a lemezborítóról, koncertjegyről vagy akár egy darab papírról. Ha ezt megkapja, akkor már teljes a boldogság. Rosszabb esetben nem is rajongó, hanem minden hájjal megkent kereskedő, hiszen a célja az, hogy az ereklyét értékesítse. Ez főleg külföldre jellemző, hiszen az online aukciós oldalakon hemzsegnek a dedikált képek, lemezek és tárgyak… gyakran csillagászati összegekért.

A FONTOSKODÓ

Egy hatalmas egoval megáldott személy, aki azt gondolja, hogy a zenekar őérte van. Ő hisztizik a legjobban, ha nem sikerül találkozni a zenészekkel, és ő az, aki fennhangon mondja, hogy ő aztán ismeri a zenekart. Az esetek nagy részében így is van, és ezt ki is használja. Nála érezhetjük úgy, hogy azt gondolja magáról, mindenki és minden körülötte forog. Jelenléte gyakran terhes mindenki számára, gyakran az előadónak is, így érdemes tőle három lépés távolságot tartani. Csúnya hisztiket képes rendezni, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan ő szeretné. A lényeg: ha meglátjuk őt a koncerteken, akkor kerüljük el vele kapcsolatban még a konfliktus és a vita gondolalát is, mert rutinja és énképe miatt képes jelenetet rendezni, amelyből a tapasztalat miatt általában ő kerül ki győztesen.

A SZÉGYENLŐS

Szerény, csendes személyiség, aki gáncs nélküli lovagként szereti kedvenceit. Ha azonban koncertek után nagyon szeretne találkozni a zenészekkel, akkor ő az, akit mindenki lökdös és elé tolakszik. Előfordul az is, hogy gyakran emiatt lemarad az élményről. Őt úgy lehet a legjobban megismerni, hogy általában magányosan és csendben várakozik, ha megszólítják, akkor nagyon gyakran zavarba kerül. Ez történik akkor is, ha rá kerül a sor; ilyenkor összezavarodva próbál meg értelmesen néhány mondatot megfogalmazni, és boldog, ha egy mosolyt vagy egy köszönömöt kap.

A FLÖRTMESTER

Legyen szó férfi vagy női előadóról, ő mindig ott van, és igyekszik külső adottságait bedobni a figyelemért. Ha feltennénk neki a kérdést, hogy meddig menne el a figyelemért, megdöbbentő választ kapnánk. Ő az, aki leginkább ki van téve annak, hogy a groupie szerepkörbe kerül. Feltűnő, bizalmaskodó személyiség, aki minden téren kihasználja a nonverbális kommunikáció által nyújtott lehetőségeket. Kacsintgat, kétértelműen mosolyog, mindenáron fényképet szeretne, azonban úgy belebújik a zenész karjaiba, hogy figyelmeztetni kell, hogy lejárt az ideje.

A BARÁT

Egyfajta erénycsősz, aki szabad bejárással rendelkezik a színfalak mögé. A zenészekkel baráti kapcsolata van, így különböző fórumokon, ha valami nem tetszik neki, önbíráskodásba is belekeveredhet. Általában kedves, figyelmes személyiség, aki őrzi határait és nem szeret osztozkodni a rajongásának tárgyán. Neki a legnehezebb, hiszen egyfajta hídként van jelen az előadó és a közösség között, mindkettőhöz tartozik, ugyanakkor az utóbbi szerepkörből gyakran kilóg. Ha nem jó a kapcsolat a közösséggel, akkor sajnos hajlamos arra, hogy hermetikusan lezárja az ajtót a rajongás tárgya előtt; viszont, ha megadjuk neki azt a tiszteletet, és az álarc mögé nézünk, akkor ezzel nagy örömet okozunk neki, így a kapuk könnyen kinyílnak.

AZ ÁSKÁLÓDÓ

Minden zenekarban előfordulnak szakadások, és így nem meglepő, hogy az egyes oldalakon a rajongók is felsorakoznak, és ha kell, támadásba lendülnek, ami alól sajnos a zenészek sem maradnak ki. Az egykori nagy rajongó, aki hűségesen kísérte a csapatot koncertről koncertre, a szakadás után ellenséggé válik. A közös múltnak köszönhetően úgy érzi, neki joga van mindenhez, így élvezettel keveredik bele a belső harcokba és a kárörvend, ha egykori kedvencével valami rossz dolog történik. Koncerteket is csak azért látogatja, hogy jelenlétével zavart és keserűséget okozzon. Vele nem érdemes vitatkozni, hiszen minden erejével arra törekszik, hogy megmutassa magát, hogy ő itt van, és remekül érzi magát, ha gonoszkodhat. A legjobb taktika ellene, hogy semmibe vesszük, így a kedve is elfogy.

A ZAKLATÓ

Sajnos, ő az, aki már a kezdetek óta jelen van. A célja az extra figyelem, és az, hogy kitűnjön a tömegből. Számára nem fontos a tisztelet, hiszen célja az, hogy a középpontban legyen, áttaposva mindenkin, gyakran még a szeretett személyen is. A fontoskodóhoz hasonlóan hatalmas énképpel rendelkezik, azonban a fő különbség a már bemutatott típussal szemben az, hogy ő a koncertek után sem áll le. Ha kell, követi a célszemélyt, a lakhelyénél, a stúdiónál várakozik, hogy a zenész megjelenjen. Kedvence telefonszámát is képes megszerezni, és innen nem tud leállni. „Nem ért a szép szóból.” Így az sem meglepő, hogy a rendőrségen találja magát, ha túl messzire ment. Annak ellenére, hogy hazánkban is előfordultak ilyen esetek, inkább Amerika az, ahol ezt mesterfokra fejlesztették.

Írásom célja nem az, hogy minden koncertlátogató és zenerajongó magában keresse az adott típusok jellegzetességeit, sem az, hogy másokra ujjal mutogasson, és ebből fakadóan konfliktusba kerüljön. A zene mindenkié, akárcsak az az élmény, amely fellépéseken és koncerteken ér minket. Cikkem inkább útmutató mind a zenészek, mind pedig a rajongók számára, hogy elkerüljék a kényelmetlen helyzeteket, és mindenkit tudjanak a megfelelő módon figyelemben részesíteni úgy, hogy az etika szabályrendszerét betartva a dolgok a helyükre kerüljenek.

Máthé József , a Passzio.hu nagyszerű rockzenei újságírója is belemerült a témába. Ő  még jobban beleásta magát a rajongók témakörébe, így az ő írásaiban még több ismerősnek tűnő figurával találkozhatnak a Kedves Olvasók itt és itt.