Kedvelj minket a Facebookon!

KIRÁLYOK NYOMÁBAN VISEGRÁDON – Véres merénylet és híres királyi találkozók

 

A Budapesttől északra, körülbelül 30 km-re a Dunakanyar szívében elhelyezkedő “ezeréves Visegrád” a maga 1800 fős lakosságával Magyarország egyik legkisebb, de egyik legrégibb városa. A neve szláv eredetű, “magas várat” jelent, amely nem a több mint 300 méter magasan álló Fellegvárra utal, mint sokan gondolnák, mert annak építése csak a XIII. század közepén kezdődött, Visegrád első írásos említése pedig egy 1009-ben kiadott Szent István kori oklevélben található. A település története sokkal régebbre nyúlik vissza. A Visegrád szó minden bizonnyal a Sibrik-dombon, a korábbi római katonai tábor (Pone Navata) maradványain emelt Árpád-kori várra utalt. Az idők során a magyarok előtt több népcsoport is lakta a térséget, kelták, germánok, később avarok, a rómaiak pedig erődöt is emeltek a területen, amelynek maradványait ma is megtekinthetjük a Sibrik-dombon.

A várrendszer a középkorban

A honfoglalás után a térség Árpád fejedelem testvérének, Kurszánnak lett a szállásbirtoka. Visegrád első várát a római Nagy Constantin idején épített Pone Navata elnevezésű castrum egykori köveiből alakították ki, az építmény azonban a tatárjárás idején megsemmisült. A mai kettős várrendszer (amely részben fennmaradt) építését IV. Béla és felesége, Laszkarisz (Lascaris) Mária királyné kezdte el a hozományként Bizáncból hozott ékszerei eladásának az árából finanszírozva a Tatárjárás után az 1250-es években. Ma is megcsodálhatjuk a körülbelül 330 méter magas hegy tetején álló Fellegvár maradványait, a Várhegy alatti dombon az Alsóvárat, a Duna parton pedig a Vízibástyát, amelyek mind a messzi középkorba repítenek minket. A várrendszert az Anjou-királyoktól kezdve Hunyadi Mátyásig sok uralkodó bővítette, megerősítette és korszerűsítette.

A Visegrádi Fellegvár madártávlatból. Légifelvétel. Aerial video.

 

Salamon-torony – Mit rejthet egy középkori szemetesgödör?

„Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és egy nagy   lakótoronyból állt, amely egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődített épület. Az alsóvárat a fellegvárral tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott. A völgyzárófalakon át vezetett a Budát és Esztergomot összekötő középkori országút, a vár egyik fontos feladata ugyanis az országút és a dunai hajóforgalom ellenőrzése volt.” (Forrás)

A Salamon toronyban is megcsodálható a középkor egyik legnagyobb fűtési találmánya, az úgynevezett szemeskályha, amely már a 13. században megjelent hazánkban, majd száz évvel később elterjedt a cserépkályha is. (A szemeskályháról ebben a videóban - Magyarország Története 10. rész. Nagy Lajos Birodalma - is hallhatsz a 14 perc 15 másodperctől.) A szemeskályha ötlete Svájcból érkezett hazánkba – a svájciak kályhába készítéskor több helyen bögrét nyomtak bele, és észrevették, hogy a mélyedéseknek köszönhetően a fűtési felület megnövekedett, így a kályhával hatékonyabban lehetett felmelegíteni a lakószobát, mert a domborművek nagyobb fűtési felületet adtak, mint a sima csempe. Később, Nagy Lajos király korában a kályhákat különféle jelenetekkel is díszítették, és mondhatni egy kis gótikus toronyszerű építményt emeltek a lakószobában. A látogatók nem is hinnék, hogy a kályha épen maradt csempéit egy középkori szemetesgödörben találták; ugyanis miután egy kályha tönkrement, és lebontották, a csempéket kidobták. Így kerültek elő ennek a remekműnek a darabja is. A középkori szemetesgödrök kiváló lelőhelyek a régészek számára. (A Mátyás Király Múzeum honlapja - Salamon-torony - a látogatói információkkal megtekinthető ITT.)

A képen egy késő Zsigmond-kori kályha rekonstrukciója látható – a kályha a Salamon-toronyban lett felállítva. Törmelékeit a Királyi Palota utcai homlokzata előtt találták egy Mátyás-kori átépítés hulladékaival együtt egy középkori szemétgödörben. Képgaléria lent: Kettős várrendszer: 1. a Fellegvár felé; 2. a Duna felé, látható a Vízibástya. 3. kilátás a Salamon-toronyból; 4. a Salamon-torony egy ablakfülkéje

 

Véres merénylet és híres királyi találkozók: A visegrádi Királyi Palota és a Fellegvár

„Harangoznak délre, / Udvari ebédre; / Akkor mene Felicián / A király elébe. / A király elébe, / De nem az ebédre: / Rettenetes bosszuálló / Kardja volt kezébe". Arany János Zács Klára (balladája)

 

A város az Anjou királyok idején vált nemzetközileg is jelentőssé. Károly Róbert – akit korában sosem neveztek Károly Róbertnek: I. Károly néven uralkodott – magyar király uralkodói székhellyé tette a települést az 1320-as években. A Királyi Palota építését nem ő, hanem utóda, I. Lajos kezdte el azon a helyen, ahol Károly úgynevezett "városi háza" állt. A régészeti feltárások során kerültek elő a Károly által építtetett kőépületek maradványai (a ma is látható palotaépület előtti szép zöld, füves terület alatt). Eme városi ház volt a tanúja az 1330-as Zách Felicián által vezetett, a királyi család ellen irányuló merénylet-kísérletnek, amelynek véres bosszújáról Arany János Zács Klára című híres balladája is beszámol. Károly Róbert felesége, a lengyel származású Erzsébet mintegy társuralkodói szerepet töltött be a férje mellett.

A Képes Krónika leírása szerint Zách Felicián 1330. április 17-én akadály nélkül juthatott be az éppen étkezéshez készülődő királyi családhoz, mert akkoriban a kor uralkodói még nem zárkóztak el alattvalóiktól. Ezért akinek elintéznivalója adódott, könnyen bejuthatott a királyhoz, Felicián pedig egyébként is benfentes volt. A krónikás szerint veszett kutya módjára rontott az uralkodóra és családjára. A királyt a jobb kezén sebesítette meg, a királynénak pedig négy ujját levágta. Ezután következtek volna a királyi gyermekek, akiket a nevelők védtek. A krónikás arról tudósít, hogy a férfi ezután a nevelőket brutálisan kivégezte, a királyné viszont al-étekfogójával végül leszúrta őt. Zách Feliciánt az ebédlőbe érkező vitézek darabokra kaszabolták, azonban ezzel nem volt vége a megtorlásnak. Arany János fent idézet Zács Klára című gyönyörű balladájának köszönhetően is olvashatunk a merénylet lefolyásáról, illetve Zách Feliciánnak és családjának szörnyű sorsáról.

Magyarország Története 9. rész:  - Anjou Károly, Aki Nem Róbert...  Ismeretterjesztő filmsorozat, 2009. 

Videó: 8:44 Visegrád mint királyi székhely – Királyi Palota és a Fellegvár

 

A támadást véres megtorlás követte. Felicián szolgáját halálra kínozták, idősebbik lányát lefejezték, fiait száműzték, a család tagjait harmadíziglen halálra ítélték, Klárát pedig megcsonkítva, levágott orral körbe hordozták az országban. A családján ért merényletkísérletet Károly az említett véres bosszúval torolta meg, amely hivatalosan – a bárók követelésére hajtattott végre – így „elegánsabb” volt az apa tettét egy teljes családon véresen megtorolni. Biztosan nem tudjuk, mi volt Felicián indítéka. Vannak későbbi feljegyzések arról, hogy kisebbik lánya, Klárát – aki királyné egyik udvarhölgye volt – megbecstelenítette a királyné fivére, a későbbi III. Kázmér.  Azt, hogy ez a sajnálatos eset váltotta-e ki a idős Felicián hirtelen haragját, még a beszámolókban is cáfolják, hiszen a férfi már újév napján tudott az esetről, Klára pedig még a merényletkor is a királyné szolgálatában állt.

Ezután Károly a családjával együtt felköltözött a Fellegvárba, ahol két újabb palotaszárnyat építtetett, itt is halt meg 1342. július 16-án.

Károly Róbert (I. Károly) korában a visegrádi királyi lakhely inkább nevezhető volt egy városi háznak, palotává I. Lajos építette uralkodásának első felében, majd az ó utódai, Mária és Zsigmond folytatta, később pedig Hunyadi Mátyás tökéletesítette.

Egy másik jelentős esemény, az 1335-ös királyi találkozó volt (a cikk feletti borítóképen és a megosztási képen a Fellegvár Panoptikumának királyi találkozó jelenete látható). Károly Róbert (I. Károly) meghívta János cseh és Kázmér lengyel királyt, Károly morva őrgrófot, Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász herceget. A találkozó célkitűzése sikeres volt: egyezményben rögzítették országaik gazdasági függetlenségét Bécstől és a nyugati kereskedőktől. A következő híres esemény Károly Róbert fia, Nagy Lajos király uralkodásának legelején történt, akit a lengyel küldöttség keresett fel, hogy felajánlja számára a nemzeti koronájukat. Így lett magyar és lengyel király Lajos, a magyar Szent Koronát és a lengyel koronát pedig a Fellegvár kincseskamrájában őrizték ezután. Visegrád arról is híressé vált ekkoriban, hogy Nagy Lajos király itt honosította meg a lovagi tornákat. (A Fellegvár honlapja a látogatói információkkal megtekinthető ITT.)

Kilátás a Fellegvárból. Képgaléria: 1. a Fellegvár bejárata; 2. várrészlet; 3. panoptikum – középkori táncjelenet

 

Mátyás király kora: Visegrád, a „földi paradicsom”

Az egyik legnagyobb magyar uralkodóként számon tartott, nagy “törökverő” Mátyás király a 15. század második felében nagyszabású építkezésekbe és átépítésekbe kezdett a visegrádi Fellegváron és a Királyi Palotán. A művészeteket és tudományokat támogató Mátyás reneszánsz udvarában a kor jelentős személyiségei fordultak meg számtalan újdonságot hozva magukkal. A rendkívül művelt király híres könyvtára 2000–2500 corvinából állt, ezzel a világ második legnagyobb könyvtáraként tartották számon. Sajnos a corvinák nagy része a török hódítást követően megsemmisült vagy elkallódott. Visegrád Mátyás király korában érte el legnagyobb virágzását. A messze földről érkező látogatók és követek „földi paradicsomként” írták le ekkoriban. (A Visegrádi Mátyás Király Múzeum honlapja a látogatói információkkal megtekinthető ITT.)

Királyi Palota – 1. kerengő a Herkules-kút rekonstrukciójával (az eredeti, amelynek elég sok darabja megmaradt, helyreállítva szintén megtekinthető az egyik kiállítóteremben); 2. lakószoba; 3. cserépkályha; 3. gyümölcsöskert; 4. a kerengő egy bejárata; 5. az oroszlános kút rekonstrukciója (az eredeti darabjai is megtekinthetők). 

 

A török uralom idején számos magyar-török, török-magyar ostrom és a felújítások hiánya romba döntötte az épületeket a közel 150 év alatt. A település élete újból fellendült a XIX. századi dunai gőzhajózás megindulásakor, ekkor vált a térség kedvelt kirándulási célponttá, Budapesthez való közelsége miatt is. Megkezdődött a romok feltárása és a műemlékek helyreállítása is. Arról is volt szó, sőt még terv is készült róla, hogy Ferenc József király számára vadászkástéllyá hozzák helyre és alakítják át az akkorra igen romos állapotban levő Salamon-tornyot. Ez nem történt meg, a torony restaurációja csak sok évtizeddel később kezdődött el. Ma a Visegrádi Királyi Palota az Európai Örökség címet viseli, a várost övező erdőség pedig a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Magyarország egyik legkisebb városa körülbelül 500 000 látogatót fogad évente.

 Visegrád Múzeum Közönségkapcsolat: A Visegrádi Királyi Palota Kiállításai 1 percben

 

„A 19. századtól neves emberek építettek maguknak szebbnél szebb villákat a történelmi város pihentető hangulatát keresve. Visegrádot írók, művészek, közéleti személyiségek látogatták, I. Ferenc József osztrák császár és magyar király pedig vadászkastélyt tartott itt fenn.

A Vár Hotel Kastélyszálló Görgey Artúr 1848-as honvédtábornok lakhelye volt. Az agg tábornok visszavonultságában 70 évesen megtanult angolul, és filozófiai művek tanulmányozásával, valamint kertészkedéssel töltötte idejét. Kedvenc pihenőhelye pedig a kastély kertje volt, ahol az öreg vadgesztenyék alól szemlélhette a Dunát és a marosi hegyeket. A legendás hadvezér 98 éves koráig élt e falak között, amely újabb bizonyítéka annak, hogy milyen jótékonyan hat a lélekre a visegrádi pihenés.” - Idézet és a lenti képek forrása: Vár Hotel, Visegrád

Aki néhány napot szeretne Visegrádon tölteni és a rusztikus, ugyanakkor kényelmes stílust részesíti előnyben, annak kiváló választás lehet a Duna-parton, a kikőtővel, illetve a fentebb említett Vízibástyával szemben elhelyezkedő Vár Hotel (képek lent), ahonnan csupán néhány perces sétával a Salamon-torony és a Királyi Palota is megközelíthető.

A cikkben név szerint nem szereplő, további felhasznált irodalom:
Visegrád Város honlapja; Visegrád Múzeum - honlap
A Királyi Palota épületei
Rubicon: 1330. április 17. | Zách Felicián merénylete Károly Róbert ellen
Ajánlott videó: Buzás Gergely – A visegrádi Királyi Palota története. Magyar Nemzeti Múzeum – Mátyás Király Múzeum, Visegrád
Vár Hotel - História