1916. november 21.

Uralkodása: 1848. december 2 - 1916. november 21.

„Ébresszen fel reggel 3:30-kor, még nem fejeztem be a munkámat.” - ezek voltak Ferenc József császár utolsó szavai, legalábbis lakája, Ketterl szerint. Az uralkodó birodalma első számú hivatalnokának tartotta magát, így nagy betegen, még a halála napján is dolgozott.

Ferenc József Schönbrunnban született 1830. augusztus 18-án Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegné legidősebb gyermekeként. Anyja, aki Ferenc trónra lépése után is jelentős szerepet töltött be a birodalomban, mintegy titkos császárnőként kormányozva azt, kisgyermek korától uralkodói szerepére készítette fel a fiát. 1848. december 2-án, 18 évesen lett egy, akkorra már több mint hatszáz éven át uralkodó dinasztiának utolsó előtti uralkodója (IV. Károly követte a trónon, aki 1916. november 21-től - 1918. november 13-ig uralkodott). Ő volt az, akinek uralkodása alatt az Osztrák-Magyar Monarchia belekeveredett az I. Világháborúba, amely a birodalom sorsát is  megpecsételte.

A császár élete szigorú, rideg szabályok szerint zajlott a gyermekkorától kezdve, feleséget azonban szerelemből választott magának (A fiatalabb unokahúg, akinek jobban állt a fekete). Első gyermeke, Zsófia kétévesen, vérhasban halt meg Budán. A császári pár sosem tudta kiheverni elvesztését. Négy gyermekéből kettőt elvesztette. Nagyon nehéz volt a kapcsolata fiával, Rudolffal, akinek halála (öngyilkosság vagy politikai összeesküvés) mélyen megviselte. Azonban a tragédiáknak ezzel nem lett vége, hiszen imádott feleségét, Erzsébetet 1898. szeptember 10-én meggyilkolták (A merénylet).

Ferenc József (1830. augusztus18 - 1916. november 21.) : 1. Császári uniformisban 1910; 2. Magyar huszáregyenruhában 1890 körül; 3. Ischl-i vadászruhában 1877-ben (festő: Edmund Mahlknecht )

A császár gyermekkora óta vonzódott a hadsereghez, minden játéknál jobban érdekelték a katonái. Felnőttként is, amikor csak lehetett, katonai egyenruhát viselt. Vidéki kikapcsolódása idején volt csak hajlandó megválni hőn szeretett uniformisától, így ezekben a napokban kényelmes vadászruháját viselte. Imádott vadászni, ez volt az a tevékenység, amelyet feleségével közösen tudtak végezni, hiszen Erzsébet szenvedélyes lovas volt, és szerette a falkavadászatokat.

A császárnak rendkívül szigorú menetrend szerint zajlottak a napjai (Gödöllői napirendje: Erzsébet és Ferenc József lakosztálya Gödöllőn), amelyet haláláig betartatott magával. Négy órakor felkelt, majd a mosdótálba előre bekészített hideg vízben gyors tisztálkodás következett, ezután szigorú katolikus lévén az ágy melletti térdelőzsámolyon elmondta a reggeli imáját. A császár még felesége Hofburgban megtekinthető fekhelyénél is szerényebb alkalmatosságon, egy közönséges vaságyon aludt. Itt halt meg szerettei körében 1916. november 21-én este negyed tízkor 86 évesen. Ferenc regnálása 68 évig tartott, megérte a magyar forradalmat, az olasz és német szabadságharcokat, valamint a magyar kiegyezést is. A boldog békeidőben sokan jóságos atyaként tekintettek az uralkodóra, ahogyan birodalmát őrzi. Az I. Világháború kirobbantásában is fontos szerepe volt, azonban azt ő sem gondolta volna, hogy ez évekig tart majd. Abban hitt, hogy 1914 telére nyertesként kerül ki a birodalom a harcokból, de ez nem így történt. Szerencséjére szeretett monarchiájának összeomlását már nem kellett megérnie.

A következő angol nyelvű videót érdemes megnézni már a képek miatt is (Imperial Austria)

A császár a Schönbrunni Kastélyban született, és itt is halt meg. A hálószobájához tartozik egy apró fülke is, ahová meglehetősen későn, 1899-ben angol vízöblítéses vécét szereltetett be magának. Fennmaradt egy érdekes történet Ferenc József lakájától, a cikk elején már említett Eugen Ketterltől, amelyet J. Cachée - G. Praschl-Bichler „Ferenc József magánélete” című könyvében olvashatunk. Az egyébként nagyon takarékos császár minden technikai újítástól borzongott. A telefonkészüléket, amelyet érdekes módon az illemhelyhez közeli folyosón helyeztek el, csak nagy nehezen akarta használni. Egy nap az idős császár éppen angol vécéjén trónolt, amikor megszólalt a telefon. Kikiáltott: „Várjon!” De a szerkezet csak nem akart elhallgatni. Erre ismételten kikiáltott, most már hangosabban: „Várjon!” A telefon azonban harmadszor is megszólalt. A császár ekkor kétségbeesetten felkiáltott: “Ketterl! Ketterl! Valaki mindenáron beszélni akar velem. Nézzen utána, ki lehet az!” Kiderült, hogy a hívó fél nem más volt, mint az udvari kocsis, aki azt szerette volna megtudni, hogy őfelsége nyitott vagy zárt kocsin szeretne-e kikocsikázni. „Egyszóval: még egy kocsis is megsürgethette Ausztria császárát.” (J. Cachée - G. Praschl-Bichler: Ferenc József magánélete, 53. oldal)

A világháború végén a szocializmus terjedésével egyre negatívabban tekintettek Ferenc Józsefre a történészek, ezáltal a nép is. Ez nem változott a Köztársaság megszületése utáni időkben sem, azonban a II. Világháborút követő időszakban a boldog békeidők iránti nosztalgia miatt ismét kedvelt személyiség lett, köszönhetően Ernst Marischka Sissi című filmjének is. Magyarországon gyakran becézték őt Ferenc Józskaként, főleg a polgárság és a magyar parasztság, utalva ezzel arra a tényre, hogy a magyar köznép mindennapi életét nem határozta meg a személye, és a megszólítás inkább egy távoli ismerős, vagy rokon, akinek a jelenlétét tudomásul veszik, de nem tudnak vele mit kezdeni. Ez a kedveskedő megszólítás arra is utalt, hogy már régen megbocsátották neki az 1848-as forradalom kegyetlen vérbe fojtását, amely, megjegyzendő, valószínűleg anyjának, a magyarellenes Zsófia főhercegné akaratának megfelelően történt.

Még a héten látogatható: Ferenc József emlékkiállítás, Bécs: Welcome to the Franz Joseph Exhibition (március 16-november 27-ig)

A legfrissebb, Erzsébet királyné életével kapcsolatos írásokról itt értesülhetsz: Facebook – ERZSÉBET KIRÁLYNÉ

ENGLISH: The Longest-reigning Emperor of Austria and King of Hungary: FRANZ JOSEPH

A császár munka közben bécsi dolgozószobájában: Ferenc József és Tisza István 1905-ben készült képeslapon (forrás)