Kedvelj minket a Facebookon!

HAGYOMÁNNYÁ VÁLÓ GYERTYAGYÚJTÁS

Írta: Árpádföldi Zsuzsanna 2016. 11. 26.

Advent első vasárnapja

Mindig nagyon készültem a decemberi vasárnapokra, ám sokszor nehéz az adventet megünnepelni. A körülöttünk lévő rohanásból kell kiszakadni, mert csak így tudjuk igazi valóját megélni legszebb keresztyén ünnepünknek. Csendes pillanatainkban valamire várakozva átengedhetjük magunkat az áhítatnak a hétköznapokban is. Nehéz szavakba önteni az eljövendőt, a megfoghatatlant, gondolataink villanásként továbbhaladnak, ezért sokszor a külsőségekről beszélünk. Mosolygunk, mikor egy gyermek könnyedén kimondja: „Várom a Jézuska születését...” - csodásan, egyszerűen, ragyogó szemmel, s ekkor bennünk melegen szétárad a szeretet, amit mosolyunkkal, kedvességünkkel vihetünk tovább.

Megtörtént velünk, talán tíz éve, hogy nagy gonddal kiszámoltam az első adventi vasárnap időpontját, s megszokottan felkészültem rá. Hazaérve a templomból családomnak kicsit gyanús volt, hogy lelkészünk nem említette meg advent első napját, ráadásul koszorú se volt, de én úgy gondoltam, „mindegy, mi tudjuk, és tesszük a dolgunkat”. Az ünnepi asztalt körbeülve meggyújtottuk az első gyertyát. Mondtuk is, „mi nem felejtettük el, hogy advent van, de mások majd pisloghatnak, mikor rájönnek..."

A desszertnél tartottunk, a sok nevetgélés kezdett alábbhagyni, majd egy hirtelen felismeréssel átszámoltuk a vasárnapokat, s rövid időre arcunkra fagyott a mosoly. „Még egy hetet kell várni...” - nagyon gyorsan elfújtuk a gyertyát, s hamarosan újból nevetgéltünk saját tévedésünkön. Sokáig nem mertem ezt senkinek se mondani, de most már így madártávlatból másképp tekintek rá, és minden adventkor megnevetett az emléke.

Szeretem a gyertya fényét. Advent első vasárnapján megkezdődhet a karácsonyi hangulat az első gyertya meggyújtásával, és mindezt Szent Andráshoz legközelebbi vasárnapon tesszük. Maga a szó "adventus" (adventus domini) latin eredetű, eljövetelt jelent, vagyis az Úr érkezését.

Advent eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, amikor még 40 napig tartott Szent Márton napjától. A változtatáshoz szorosan hozzátartozik a Gergely-naptár használata, amit XIII. Gergely pápa 1582. február 24-én vezetett be. Ezt az időszámítást már nemcsak Európában használják, hanem ez vált szabvánnyá szinte minden országban, Magyarország 1587-ben fogadta el.

Az első adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H, Wichern, német evangélikus lelkész készítette el egy felfüggesztett szekérkerékre. Négy nagy fehér gyertyát tett az örökzöld koszorúra, s közéjük hat-hat piros kicsit, amelyeket hétköznap gyújtottak meg. Ehhez képest ma azt kérdezhetnénk, “kinek van erre ideje?” Pedig ez a lényege az adventi időnek: megállni egy pillanatra és elmélkedni.

Az adventi vasárnapok megünneplésére a cinkotaiak 2014-ben kezdeményezték a közös együttlétet és gyertyagyújtást:

Szlaukó Györgyné Marica megálmodta, és elmondta barátnőinek elképzelését, így segített neki Gazsó Endréné Kati és Sasinszki Klári az ötlet megvalósításában. Hárman készítették a napokban is a hatalmas koszorút, amit már csak férfiak tudnak majd elmozdítani, igaz nem szekérkerékre, hanem a mai kornak megfelelően traktor kerékre lett elkészítve.

A barátnők nagyon sok segítőre számíthattak, mert többen küldtek támogatást, vagy munkájukkal szolgáltak. A helyszínen a hideghez illően forró teát és forralt bort kínálnak. Az evangélikusok zsíros kenyérrel készülnek még, a katolikus testvérek az elmúlt években házi sütivel lepték meg az ünneplőket, valamint most is, mint korábban finomságokkal is hozzájárul az ünnephez a Faller Cukrászda, ezen kívül segítenek a teafőzésnél, és amire még szükség van (például áramot és vizet is ők szolgáltatnak).