Kedvelj minket a Facebookon!

FŐÚRI MAGÁNKÖNYVTÁR A KESZTHELYI FESTETICS-KASTÉLYBAN

 

A keszthelyi Festetics-kastély legnagyobb értéke, Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára eredeti, klasszicista berendezésével várja a látogatókat. Meglepő, de a várost megszálló orosz csapatok főparancsnokának köszönhető az, hogy a könyvek és az épületegyüttes számtalan műkincse megmenekült a pusztítás elől.

Az évszázadok során Keszthely, amelyet először egy 1247-es egyházi oklevél említ, több földesúr tulajdonában is megfordult, mire végül a Festeticsek birtokába került. A horvátországi származású Festetics család Magyarország egyik legjelentősebb grófi, majd hercegi dinasztiája a 17. századtól él hazánkban, 1739-től Keszthelyen. A barokk kastély építését Festetics Kristóf kezdte meg 1745-ben, miután megszerezte a birtokot. A település sokat köszönhet neki: Mestereket és sebészorvost hozatott a városba, valamint gyógyszertárat és uradalmi kórházat létesített. A kastélyt később folyamatosan bővítették, mígnem 1883 és 1887 között elnyerte mai formáját. A 18 termet magába foglaló enteriőr-kiállítás eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei a 18–19. századi főúri életformát mutatják be.

A Festetics-kastély magánkönyvtára (fotó: Wolfgang Glock)

A kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára. A Festetics család a kezdetektől gyűjtögette a könyveket, ennek eredményeként a Helikon Könyvtár ma több, mint 80.000 könyvtári egységet tartalmazó gyűjteménnyé nőtte ki magát, és számos ritkasággal büszkélkedhet, többek között Thuróczy János művével, az 1488-ban publikált Chronica Hungarorummal.

Ironikus módon a kastély könyvtárának, összegyűjtött műkincseinek és legértékesebb berendezési tárgyainak megmenekülése a várost megszálló orosz csapatok főparancsnokának köszönhető, aki katonái elől befalaztatta a könyvtárt és a mellette lévő helyiségeket, ahol elrejtették az értékesebb tárgyakat. Sajnos a Gödöllői Királyi Kastélynak nem volt ilyen szerencséje. Ott a megszálló orosz csapatok nemcsak a mozdítható műkincseket és bútordarabokat tüzelték el vagy hordták szét, hanem még az ablak- és ajtókilincseket is. Többek között eredeti állapotában őrződött meg a Festetics Kastély tölgyfa lépcsőháza, hazánkban egyedülálló módon az eredeti családi portrégalériával. A Festeticsek nemcsak a balatoni hajózásért tettek sokat megépítve a Phoenix gályát, az első nagyméretű balatoni vitorlást, hanem a magyar lótenyésztés és lóversenyzés felvirágoztatásáért. A kiállításon mindkét tevékenység emléktárgyai megtekinthetők.

Festetics-kastély (Kép forrása: Pixabay)

A FALON KÍVÜL ÉS BELÜL

Keszthely története

 

Keszthely első írásos említése egy 1247-es egyházi oklevélben történt meg. Ekkor egy két templommal rendelkező, jelentős királyi birtok volt, azonban a régészeti leletek szerint már a történelem előtti időkben is éltek a területen emberek. A település a 14. században jelentős fellendülésnek köszönhetően lépett a városiasodás útjára. Az 1385-ben letelepedő ferences rendi szerzetesek templomot emeltek itt, ez a mai Fő téri plébániatemplom. Az ekkortájt készült freskók hazánk legnagyobb felületű gótikus falfestményei. Keszthely a 15. század végére 1000 fős lakosságával a környék legnépesebb településévé vált. A település lakói az évszázadok során gyakran éltek át viszontagságos időszakot. 1532-ben megjelentek az első török portyázó csapatok, és 1548-ban ki is fosztották a várost. A XVII. században palánkfal és árok vette körül és különítette el a belvárost, kettéosztva ezzel Keszthelyt, amelynek a falon kívül rekedt lakói úrbéri fizetséggel tartoztak és földesúri jobbágyok maradtak, a belül élőknek pedig katonai szolgálatot kellett teljesíteniük. A drasztikus intézkedések hatására a város végig magyar kézen maradt, az 1650-es török támadásnak sem sikerült bevennie azt. A török uralom után a belvárosban élők csatlakoztak a Rákóczi-szabadságharchoz. 1705 és 1709 között kuruc kézen volt Keszthely. A szatmári béke után már nem volt szükség a védelmi funkció betöltésére, ezért lebontották a falat és a város kapuit, a sáncokat pedig betöltötték. A “külvárost” és a “belvárost” újra egyesítették.

Keszthely - Balaton 1, 2.

Festetics György kulturális tevékenysége Keszthelyen

Keszthely, Georgikon u. 20.

Megtekinthetjük a Georgikont, amelyet Festetics György 1797-ben alapított. Ez Európa első felsőfokú mezőgazdasági tanintézetének eredeti főépülete, amely jelenleg szállodaként működik. A hozzátartozó tanintézeti major ad otthont a Georgikon Majormúzeumnak, amelyben a magyar agrár felsőoktatás történetén kívül gabonatermesztési, szőlészeti-borászati és kocsi kiállítás látható bognár- és kovácsműhellyel. Impozáns látvány a működőképes gőzeke.

Helikon park és a Helikon-emlékmű

A Helikon park a város legnagyobb zöldterülete, amelyet a XX. századtól kezdve fokozatosan alakítottak ki. A fő sétány közepén áll a Helikon-ünnepségek századik évfordulójára kissé megkésve, 1921-ben emelt kupolás Helikon-emlékmű, amely a város jelképévé vált. Festetics György gróf indította el az irodalmi ünnepségek hagyományát, amelyek keretében „hangversenyt, fényes lakomát, bált tartottak, fát ültettek a korábban élt magyar írók emlékére, majd a gróf jutalmakat, írói ösztöndíjakat osztott ki. Az utolsó Helikont 1819 februárjában tartották, mert közel két hónap múlva a gróf meghalt.” A hagyományt a XX. század közepén indították újra, viszont a nyolvanas évekre a rendezvények fokozatosan sorvadni kezdtek. A kilencvenes években megkezdődött a Helikonok megújítása, a város alapítványt hozott létre a szervezésükre. A 2008-as 50 éves jubileumon a résztvevők száma újra meghaladta a 4000 főt. (Idézet forrása és szakirodalom: Helikon-emlékmű)

Ajánlott cikk: A Keszthelyi Festetics-kastély úrnője - Lady Mary Hamilton

1. Festetics György (1755-1819); 2. Helikon-park

Felhasznált szakirodalom:
Virág Zsolt (szerk.): Keszthelyi ​Festetics-kastély – Helikon Kastélymúzeum
Keszthelyi Festetics Kastély hivatalos honlapja
Keszthely látnivalói