“A rendetlenség közepette a múlt anyagaiból kovácsolt láthatatlan energetikai rablánc terhét cipeljük.” (Karen Kingston˙)

A jelen pillanatából visszatekintve múltbeli döntéseink más fényben tűnnek fel előttünk. Átértékelve az életünket, találunk olyan dolgokat, amelyeket ma már másképp tennénk. Sajnos arra, hogy teljesen elölről kezdjünk mindent a múlt fájdalmas tapasztalatai nélkül, nincs lehetőség. Tiszta lapot nem osztanak, de mi létre hozhatunk magunknak.

Általában külső kényszer hatására fogalmazódik meg bennünk az elhatározás arra, hogy gyökeres változtatásokat vigyünk végbe életünkben. A legtöbb nő, ha csalódott a szerelmében, becsapták, elhagyták vagy megcsalták, és úgy dönt, hogy nem süpped el a depresszió mocsarában, és elhatározza, hogy ezután valami vagy valaki „mást” szeretne kapni az élettől, külső megjelenését igyekszik átformálni. Sokan változtatnak a hajuk színén vagy hosszúságán, esetleg drasztikus fogyókúrába vagy testedzésbe kezdenek – több, kevesebb sikerrel. Majd találnak egy újabb partnert egy új vagy egy kevésbé új külsővel, azonban egy idő után ismét érzik, hogy valami nem megy, és újra csalódnak magukban vagy másban, és az életet hibáztatják sikertelenségükért. Nem értik, mi lehet a gond, miért pont őket csalták meg, őket vették semmibe, őket hagyták el, amikor ők mindent megtettek.

Egy barátnőm számára évekkel ezelőtt érkezett el az a pillanat. Sem fogyókúrára, sem új hajszínre nem volt szüksége, és egyébként is, úgy gondolta, egy frizuraváltással nem oldana meg semmit. „Egyrészt a belső dolgokon akartam változtatni, a dolgokhoz való hozzáállásomon - mesélte. „Másrészt, mivel úgy gondoltam, a legszűkebb környezet, ahol élünk, kihatással van életünk alakulására és lelkiállapotunkra, először és mindenekelőtt közvetlen életteremet kellett rendbe tennem. Gyökeres változtatást akartam, nem elégedtem meg látszatmegoldásokkal. Teljesen tiszta lapra volt szükségem.”

Sokkal hamarabb öregszik a teste annak, aki nemcsak a jelen, hanem a múlt terheit is cipelgeti magával. Hazudtak neked, átvertek, kihasználtak, megcsaltak, félredobtak, megbántottak… és folytathatnánk a sort. Na, és akkor mi van? Meddig akarod még cipelni ezt a terhet magaddal? Sok megkeseredett emberrel találkozom, fiatalabbakkal, idősebbekkel, akik a velük elkövetett igazságtalanságokat emlegetik. Folyamatosan sérelmeiket dédelgetik, miközben azt hiszik, hogy a másik azért olyan szerencsés, sikeres, boldog, csinos és még sorolhatnánk, mert ő még sosem élt át olyan dolgokat, amiket ők. „Persze, neki könnyű, mondják.” És ezt honnan tudod? Mert van munkája, szerető férje, gyerekei, háza, divatos ruhákat hord, és folyton mosolyog? Ki kell, hogy ábrándítsalak. Őt is érték csalódások, és talán súlyosabb terheket cipel vagy cipelt, mint azt valaha is gondoltad volna.

Mindannyian megérdemeljük azt, hogy tiszta és rendezett otthonban éljünk. Hogy ezt megteremtsük, kezdjük egy nagy lomtalanítással! Szabaduljunk meg minden feleslegtől, és olyan emléktárgyaktól, dolgoktól, amelyek folyamatosan a múlt fájdalmaiba visznek bennünket megakadályozva a jelen pillanat örömeinek átélését.

Nem elég csupán a közvetlen lakóterünket megtisztítanunk. Azzal, ha a padlásra vagy a pincébe száműzzük nemszeretem vagy feleslegessé vált tárgyainkat, csak becsapjuk magunkat. „Teljesen meg akartam tisztítani az életemet a lomoktól” – folytatta a barátnőm. „Miután a lakáson belül valóban semmilyen kacat nem maradt, elkezdtem a padláson tárolt dobozokat lehordani és átselejtezni. Hihetetlen, mi mindent találtam. Csupa „hasznos” dolgokat: lejárt termékkatalógusokat, prospektusokat és a tanulmányaimhoz másolt segédanyagokat, amiknek utoljára azelőtt éreztem szükségét, mielőtt arra vetemedtem, hogy lefénymásoljam őket. De még ennél is érdekesebb dolgokat rejtettek a padláson lapuló dobozok: a régi naplóimat, akiknek megromlott szerelmi kapcsolataim bánatát panaszoltam el kimerítő részletességgel, képeslapok, levelek, fényképek és egyéb ajándéktárgyak – természetesen gondosan becsomagolva - olyan férfiakról, akiket soha többé nem akartam viszont látni. A naplóimba megsemmisítés előtt még bele-beleolvasgattam, és többé nem csodálkoztam azon, miért nem tudtam teljes mértékben hátrahagyni a múltam terheit. Hihetetlenül felszabadító érzés volt összetépni, és megsemmisíteni olyan személyekhez kötődő dolgaimat, akikre haragudtam vagy nem gondoltam szívesen. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy tapasztalja meg ezt a csodálatos érzést. Borzalmas volt újraolvasni a sorokat és átnézni az emléktárgyakat, de miután kikerültek a házból, megkönnyebbültem, és nem értettem, miért nem váltam meg hamarabb ezektől a régen feleslegessé, sőt terhessé vált tárgyaktól.”

„Mi a probléma az emléktárgyakkal?" - kérdezhetnéd. Amelyikre szívesen nézel rá, azokkal semmi, ellenben a nem szeretem darabok puszta létükkel is terhet jelentenek. Az utóbbi besorolásba tartoznak azok a szeretett és féltve őrzött tárgyak is, amelyeket olyanoktól őrizgetsz, akikkel valami miatt eltávolodtatok egymástól vagy megszakadt a kapcsolatotok. Ezek a tárgyak minden egyes alkalommal a hiányérzetet, a kapcsolat megszakadásával kapcsolatos érzelmeket juttatják eszünkbe – és a szívünkbe. Miután sikerül megszabadulnunk az ilyen holmiktól – nevezzük nevén: lomoktól, általában vagy jelentkezik az a személy, akit a tárgy felidéz, vagy egy értékesebb kapcsolatot kötünk valakivel.

Karen Kingston Tértisztítás és feng shui című könyvében figyelmeztet minket arra, hogy soha ne becsüljük alá a rendetlenség életünkben betöltött szerepét, mert az otthonunkkal energetikai kapcsolatban állunk: „A fizikai és a lelki hulladékok a rendetlenség eredendő forrásai. Tehát, a legrejtettebb zugban megbúvó foszlányaik is károsak.” Akinek rendetlen a környezete, általában folyamatosan fáradtnak érzi magát és rendezetlen gondolatai vannak. Éppen ezért, amikor fontos döntések vagy változások előtt állunk, illetve nem tudjuk, mit tegyünk egy adott szituációban, az egyik legjobb megoldás az, ha nekiesünk az otthonunknak. A rendteremtés és a takarítás nemcsak a gondolatunkat terelheti el az adott problémáról, hanem segíthet abban, hogy kitisztult fejjel tudjunk gondolkodni, hiszen egy rendezett és tiszta otthonban a kreatív megoldások is hamarabb megtalálnak minket. A kétségbeesés és a kiborulás helyett hasznosabb és bölcsebb megoldás, ha kipakolunk egy szekrényt vagy fiókot, és átselejtezzük, átrendezzük a tartalmát. Megszabadulunk minden olyan holmitól, amire már többén nincsen szükségünk, melyeket nem szeretünk, vagy amelyeknek már a látványuk is rossz érzéssel tölt el. Ezután megtisztítjuk alaposan a szekrény belsejét, és átgondoltabban rendezkedünk be benne.

A tárgyainkkal szoros kapcsolatban állunk, akár tetszik, akár nem. A tudatalattink mindig észben tartja még a gardróbszekrény legalján vagy felső polcán eldugott mindenes dobozt is, tele olyan tárgyakkal, amelyeket soha többé nem fogunk használni, rosszabb esetben nem is használtunk. Valahányszor elhaladunk mellette, hatással lesz ránk. Figyeld meg magadat! Ülj le a nagy gardróbszekrény elé. Bele sem kell nézned, csak képzeld el, hogy mi minden van benne. Vedd sorra anélkül, hogy belenéznél. Neked is lapulnak ott olyan dolgok, amelyekhez évek óta hozzá sem nyúltál, de úgy gondolod, jók lesznek még valamire, valamikor?

A rendteremtés nemcsak a mi hangulatunkra lesz jótékony hatással, hanem a barátaink és ismerőseink is jobban fogják érezni magukat nálunk.

Új évet írunk: 2018-as év eleje van. Itt az idő, hogy hozzáfogj otthonod és életed rendbetételéhez. Ha utóbbit nem tudod, hogyan tedd, kezdd el az otthonoddal. Meglátod, hogy amikor selejtezel és rendet teszel egy-egy lomos fiókban vagy szekrény mélyén, a fejedben is rendeződni fognak a dolgok.

Ha további segítséget szeretnénk ahhoz, hogyan lomtalanítsunk, olvassuk el Karen Kingston Rend a lelke mindennek című könyvét.

A rendteremtéshez további segítséget kaphatsz a TUMAG Öko rovatában vagy az alábbi honlapon: