MESÉK AZ ELVARÁZSOLT ERDŐBŐL

Napjainkban egyre többen fedezik fel a neofolk csodálatos világát. A nyolcvanas években indult, majd Németországban a kilencvenes években kiteljesedett irányzat az évezred elejére teljes mértékben meghódította Európát, és szép rajongótáborral rendelkezik a világ többi részén is. A neofolk azonban inkább egy gyűjtőkategória, mivel a népzenei elemek rendkívül változatos stílusokban születnek újjá; legyen szó a rock és a metál keménységétől egészen az elektronikában gazdag megoldásokig. Ennek a világnak egy különleges képviselője a Spanyolország északnyugati részén, Navarra ősi királyságában élő Elfenthal duó is, aki kiválóan ötvözik a kelta, a közép-európai, baszk és spanyol népzenei elemeket a középkorias megoldásokkal, valamint a rock dinamizmusával. Mondhatnánk, sok ilyen zenekar van, akik hasonló forrásból táplálkoznak, azonban a Maite Itoiz és John Kelly alkotta duó abszolút egyedinek tekinthető, hiszen az Elfenthal név valójában két formációt rejt magában. Az egyik abszolút a színpadra szánt folk-rock tematika, amely a 2008-as Tales from the Secret Forest zenei anyagából nőtte ki magát egy remekül felépített színházi produkcióvá. Ennek az útnak a lenyomatai a The Blue Elf’s Dream - The Live Show, amely egy lovagokban, varázslatban és tündérekben gazdag, választékosan hangszerelt rockopera. Ez DVD-n is kiadásra került. A másik irányvonal teljesen más, mivel a régizenék világába nyújt betekintést autentikus dalok és hangszerek segítségével; ezt a felfogást pedig az An Ancient Story című lemezen érhetjük tetten.

Az Elfenthalt alkotó Maite Itoiz és John Kelly látszólag teljesen más világot képviselnek, hiszen az énekesnő az opera és a klasszikus zene világából érkezett, míg John hosszú évtizedekig a Kelly Family-vel az utcákat, majd később a stadionokat járta ír és spanyol elemeket tartalmazó folk-rock stílusú zenéjükkel. Ennek a két, egymástól látszólag teljesen különböző irányvonalnak közös metszete adja az Elfenthal lelkét, amely éteriségével, és időtlenségével magabiztosan mozog a különböző zenei világok között. Az énekesnő, Maite egy nagyon kedves, ugyanakkor határozott egyéniség, akivel az internet segítségével beszélgettünk a zenekarról, múltról és jövőről.

Képek forrása: © Elfenthal/Maite Itoiz & John Kelly. Borítókép fotó: Hörnchen Hörn

 - Mindketten hosszú évek, ha nem évtizedek óta zenéltek. Milyen utaknak kellett ahhoz találkoznia, hogy az Elfenthal megszülethessen? 

 - Az Elfenthal egy igazi stíluskavalkád, amelyre mindkettőnk zenei múltja jelentős hatást gyakorolt. Én az opera világát hoztam magammal, illetve a szimfonikus zenét, amely már a gyerekkoromat meghatározta, mivel kórustagként a világ legjobb zenekaraival énekelhettem. Ezután következett a régizene világa, amely ugyancsak nagy szerelem számomra. Így nem meglepő az, hogy a második stúdióalbumunkon ebbe a közegbe teszünk kitekintést. Emellett mindkettőnkre jellemző az, hogy zenészcsaládban nőttünk fel; édesapám a flamenco gitár mestere, és édesanyám ugyancsak énekesnő. Nálam ezek voltak azok a területek, amelyek az Elfentalt meghatározták. John ugyancsak zenészcsaládból származik, a Kelly Family-vel bejárta szinte az egész világot; játszottak utcán, cirkuszi sátrakban, majd hatalmas stadionokban. A nyitottság, amelyet a vándoréletmód nyújtott, nagyon fontos szerintem a zenei stílusok változatossága tekintetében. A rock világa, a kelta népzenei hatások lehetnek azok, amelyeket ő tett hozzá a duónkhoz. Emellett mindketten nagyon szeretjük a színházat és a balett különleges világát, amely ugyancsak egy fontos faktor zenei munkásságunkban. A stílusokkal való játék pedig csak hab a tortán.

 - Első közös munkátok a Tales from the Secret Forest album, amelyen hallhatunk mindent, ami mindkettőtök munkásságát meghatározta. Hogyan született meg ez a lemez?

 - John-nal már gyerekkorunk óta ismerjük egymást, így a közös érdeklődés, a spanyol népzenei világ mindkettőnk számára fontos közös pont. Amikor elkezdtünk dolgozni a lemezen, nem volt kérdés, hogy ebből a közegből is merítünk. A kelta elemek ugyancsak jelentős hatást gyakoroltak a dalokra. Ugyanilyen közös szerelem a szimfonikus rockzene, amely talán kicsit háttérbe szorult a felvételek során. Ugyanakkor a neoklasszikus és színházi hatások, amelyekkel dolgoztunk, úgy érzem, életre keltették a produkciót. Ez volt az első olyan alkalom, amikor nagyzenekarra komponáltam, és hangszereltem, és úgy érzem, hogy nagyszerűen működött.

A video jogvédelem alatt áll: © Elfenthal/Maite Itoiz & John Kelly

 - A lemezen és a színpadi produkcióban nagy szerepet kapnak a tündérek…

 - Úgy vélem, és hiszek abban, hogy a világ jóval több annál, amit szemünkkel felfogunk. Hiszem azt, hogy a négy őselem csodái ilyen világon túli csodálatos lényekben jelennek meg, akik szorosan kötődnek a természethez. Tündérekkel szinte minden mitológiában találkozhatunk, és napjainkban is egyre többet beszélnek róluk. Talán egy napon a kvantumfizikusok is megtalálják őket, és elénk tárják létezésük bizonyítékait.

 - Ha már a zenei múlt előkerült, sokan meglepődnek, mennyi hangszert szólaltatsz meg.

 - Annak ellenére, hogy sokan a komolyzene világához kötnek, klasszikus gitárból is szereztem diplomát, de emellett zongorázni is tudok. Az Elfenthalban azonban más hangszereken is játszom, mint például az ír hárfa, a reneszánsz lant, az elektromos gitár, a furulyák és a dudák. Szeretek kipróbálni mindent, ami a kezembe kerül, egy zenei producernek létfontosságú az, hogy minél szélesebb tapasztalata legyen.

 - A második stúdióalbum, az An Ancient Story ugyancsak figyelemre méltó, mivel itt nagyon igényes módon vonultatjátok fel a középkorra jellemző stílusokat.

 - Az An Ancient Story készítése során szerettünk volna autentikus módon visszanyúlni a XII. század zenei világába olyan szerzőktől válogatva, mint Hildegard von Bingen, Llibre Vermell, Alfonso X, Codex Calixtinus. Amikor a felvételeket készítettük, nem tudtam megállni azt, hogy a saját ötleteinket is beleszőjük a produkcióba, amelytől az egész még színesebb lett, ugyanakkor nem lóg ki a régizenék sorából. Eredeti hangszereket megszólaltatva sikerült életre kelteni a középkor csodálatos időszakát.

Képek forrása: © Elfenthal/Maite Itoiz & John Kelly. Borítókép fotó:Nestor photographer

 - Aki eljutott már Elfenthal-koncertre, hallhatta azt, hogy a karcosabb hangzást is kiválóan hozzátok.

 - Úgy gondolom, hogy ha ügyesen kombináljuk a népzenei és a régizenés hatásokat a rockzenével és a metállal, akkor egy különleges, semmivel össze nem téveszthető közeg jön létre, amelyben a két különböző világ egymást megerősítve szólal meg. Talán ez annak az oka, hogy egyre több olyan formáció van, akik ezt a két világot ötvözi, méghozzá kiválóan. A folk rock, a folk metál és a neofolk világa sok csodát rejt, sok nagyszerű zenekarral, akik a profit hajszolása helyett az igényes megszólalásra töreknek. Annak ellenére, hogy ez a terület még felfedezésre vár, a rajongóknak köszönhetően egyre többen ismerik meg ezeket a különleges formációkat, és egyre nagyobb az igény rájuk.

 - Ha már a metálnál tartunk, néhány évvel ezelőtt közreműködtetek a Leaves’ Eyes lemezén. Honnan jött a zenészbarátság?

 - Livékkel a Metal Female Voices Festival backstage-ében találkoztunk. Mi a fesztiválon vegy baráti zenekar, a Diabulus in Musica vendégei voltunk. A szimpátia kölcsönös volt, hiszen amellett, hogy CD-ket cseréltünk, és megnéztük egymást, visszafele Németországba pedig mindketten egymás zenéjét hallgattuk, és azon kaptuk magunkat, hogy másnap már a közös munkát egyeztetjük telefonon. Ez végül három dalban valósult meg; a Tell-Tale Eyes, melyben John is énekel és én barokk gitáron játszom. Emellett a Meredead-ben és az Etain-ben is duettezünk Livvel.

 Képek forrása: © Elfenthal/Maite Itoiz & John Kelly. Fénykép: Michael Swartz 

 - Milyen John-nal együtt dolgozni?

 - John egy igazi lovag, egy igazi tiszta lélek, aki amellett, hogy a férjem, remek szerző-és zenésztárs is egyben. Egy igazi béke-ember, akinek hatalmas szíve és óriási türelme van, és soha nem mond másokról rosszat, a jót igyekszik megkeresni mindenkiben. Remek dalokat írt és ír. Ami a lovagiasságot illeti, ez szerintem a színpadról is remekül levehető, de a magánéletben is így van. Véleményem szerint akkor szól a legjobban, mikor a középregiszterét szólaltatja meg.

 - Nemcsak a Leaves’ Eyes-szal dolgoztatok együtt, hanem tavaly egy óriási színpadi produkcióban is részt vettetek.

 - Igen, ez volt az Excalibur musical, amelyet Alan Simon álmodott meg, és a legendás Arthur király történetét a jelenbe helyezte át. John játszotta Lancelotot, én pedig Guinivere voltam. Tavaly ősszel-télen sok helyre eljutottunk az előadással, és olyan neves zenészekkel léphettünk színpadra, mint Moya Brennan, Eric Fish, Supertramp néhány zenésze, Maggie Reilly, Asia és Jethro Tull tagjai. Jelenleg a hangfelvételeken dolgozunk, hogy a CD felvétel minél hamarabb a közönség elé kerülhessen.

 - Nemrégiben az amazóniai esőerdőkbe is eljutottatok a WWF segítségével.

 - A menedzserünk segítségével kerültünk kapcsolatba az egyesülettel, akiknek nagyon tetszett a Tales from the Secret Forest előadásunk, mert tele van erdőkkel, természettel, és tündérekkel, így a kapcsolat a brazil esőerdőkkel természetes volt. Hatalmas öröm volt számunkra, mikor felkértek minket, hogy legyünk a Jurunera Nemzeti Park nagykövetei.. Volt lehetőségünk arra is, hogy ezt a médiában arra használjuk, hogy minél több ember figyelmét hívjuk fel az esőerdők fontosságára, valamint az erdőírtások megállítására. A ZDF német televíziós csatorna elkísért minket Brazíliába, ahol láthattuk, hogyan történik mindez. Csodálatos élményekben volt részünk, mivel a világ egyik helye az esőerdő, ugyanakkor megrázó is volt egyben, ha a kipusztított, felégetett területekre gondolok.

A video jogvédelem alatt áll: © Elfenthal/Maite Itoiz & John Kelly

 - Kevesen tudják azt, hogy a zene mellett az olvasás ugyancsak nagyon fontos számodra.

 - Az elmúlt években együtt dolgoztam olyan bestseller írókkal, mint Bernhard Hennen és Toti Lezea, akikkel a közös munkáinkat több helyen is bemutattuk. Az igazság az, hogy én is dolgozom a saját könyvemen. Ezt gyerekkoromban kezdtem írni, de nemrégiben döntöttem úgy, hogy átdolgozott formában kiegészítve szeretném a közönség elé tárni. Természetesen egy epikus fantasy történetről van szó, amelybe beleszövöm az Elfenthal dalait is, és más saját kompozíciókat is. Olvasni nagyon szeretek, mert egy másik világba kerülve felfedezhetem ennek szépségeit. A jó fantasy pedig le tud venni a lábamról.

 - Ha már a könyvek kerültek szóba, milyen egy nap az Elfenthal-birodalomban?

 - Az olvasás fontossága mellett a zenehallgatás is fontos szerepet tölt be az életemben. Az, hogy mit hallgatok éppen, függ a kedvemtől, és attól, hogy mit csinálok épp. P. Jaroussky, R. Andueza és C. Bartoli nagyon kedvesek és fontosak számomra, mert belül élem meg a dalaikat. A régizenék közül az angol barokk a kedvencem, de nyitottan állok minden más stílushoz is. Amikor írok, akkor Ramin Djawadi vagy Jeremy Soule szól, főzni Dave Brubeck-re lehet a legjobban. De ott van még a Simply Red, akikre nagyon jót lehet bulizni akár egyedül is. A hétköznapok pedig gyorsan telnek. A reggeleket általában egy kávézóban kezdjük, ahol egy jó csésze fekete vagy tea mellett átbeszéljük a napi terveket, majd az irodában a szervezői feladatoké és a kapcsolattartásé a főszerep. Ugyanakkor hasonlóan fontos szerep a koncertekre készülésé, a próbáké. Ha pedig zeneszerzési időszak van, akkor bezárkózom a stúdióba, mert ott tudok a legjobban komponálni.  

 Képek forrása: © Elfenthal/Maite Itoiz & John Kelly. Maite alsó portré: Nestor photographer

The English version can be found here.

TUMAG - A Tudatos Magazin - Facebook