Kedvelj minket a Facebookon!

A FARSANG HELYE A NAPTÁRBAN

 

A farsang kezdetét minden évben tudjuk, de miért van vége mindig máskor? Mi az, ami befolyásolja, hogy egyik évben alig több mint harminc napig tart, másik évben meg az ötven napot is meghaladja a vidámság időszaka? Az biztos, hogy minden farsang január 6-án, a karácsonyi ünnepkör utolsó napját követően kezdődik, és hamvazószerdáig tart. De hamvazószerda nem minden évben van ott a naptárban, ahol az előzőben megéltük. Akkor hát honnan tudhatom, hogy ebben az évben most meddig tart a jelmezbál időszaka?

Kezdjük a számításokkal: vízkereszt január 6, ami állandó. A farsang végét pedig húsvéti nagyhéttől számítjuk vissza 40 nappal, s akkor van hamvazószerda. 

És a húsvét hogyan kerül egyszer márciusra, máskor meg áprilisra? Igen, ezt is számítanunk kell, és most a március 21-et lapozzuk fel a naptárban, amikor végre egyenlő a nappal és az éjszaka hossza, tehát ez a napéjegyenlőség, az ezt követő telihold utáni vasárnap a húsvét vasárnap. Innen már könnyedén kiszámolhatjuk a mennybemenetel ünnepének napját, és pünkösd és hamvazószerda naptári napját is.

Mivel hamvazószerda a negyvennapos böjt első napja, ami virágvasárnapig, a nagyhétig tart, így mi sem könnyebb, visszaszámolunk a húsvét előtti vasárnaptól 40 napot, s megvan hamvazószerda időpontja, egyben az előtte való nap, a húshagyó kedd a farsang utolsó napja.

Húsvét utáni negyvenedik napon ünnepeli a keresztény egyház Jézus mennybemenetele napját, amely egy csütörtöki napon van és húsvét után pedig ötven napra van pünkösd napja, amikor a Szentlélek kiáradását ünnepeljük. Tehát az egész húsvéti ünnepkör hamvazószerdától pünkösdig tart, amelynek ünnepi napjait a március 21-ei napéjegyenlőséggel kezdve számítjuk ki. Mindezt Kr. u. 325-ben határozták meg az első nikaiai zsinaton, és a Gergely-féle naptárreformot követően 1582-ben pontosították.

 

Ajánlott írás: IGAZI TÉLŰZŐ TEVÉKENYSÉG - A farsang történetéről

Képek: Pixabay 1, 2
Felhasznált források: Katolikus lexikon, Sorsunk és jövőnk, Alap info