Kedvelj minket a Facebookon!

FŰSZERES MÉZESKALÁCS

A karácsonyfadíszek története

Adventi ablak december 23.

 

Adventtől fényárban úsznak a városközpontok, a fő utcák és az üzletek sora, és nagyon sok ház és udvar van kicsinosítva világító sorokkal és a ma divatos ledlámpákkal. A már nagyon hosszú sötétségben egyre inkább kívánunk fényben lenni, amely felmelegít és vidámabbá tesz. Azt hiszem, nem szükséges bemutatni a mai díszítést, mert azt mindenki ismeri. Napjainkban ismét terjed a természetes, ezért merüljünk bele, miből választhatunk!

A fényt árasztó gyertya legfontosabb dísze az ünnepnek, amely Jézus által hozott fényt, a Világ Világosságát jelképezi. Kétezer éve, hogy Betlehembe új napfény született, és így lett a karácsonyfának elengedhetetlen, legfontosabb kelléke. Kezdetben két tényező volt meghatározó a díszítésben: az ehetőség és az arany alkalmazása. A korabeli írások szerint almát, egyéb gyümölcsöt, diót aranyozva is tettek a karácsonyi piramisra, majd a fenyőfára és felakasztották az ajándékokat is. Innen eredhet, hogy mindenféle anyag, figura és forma megfér egy mai karácsonyfán is. Kutatva a régi szokások között, szinte mindent felhasználtak: textilt, üveget, porcelánt, kartonpapírt, fémet, fát.

Az ehető díszek a gyümölcsök, a sütemények és a cukorkák. Minden jöhet, csak fel lehessen akasztani. Papírba csomagolva a cukorkák, kilukasztva a süteményfigurák, mézeskalács, habcsókkarikák és egyéb finomságok. (Lásd a legegyszerűbb ropogós süteményt, képtelenség elrontani, napok múlva is olyan, mintha csak most hűlt volna ki: Nagymama ehető díszei) Persze a formák között vannak kimondottan kedveltek, mint a szív, a csillag, a fenyő, a hal és a baba.

 

A 19. század vége felé már feltétlenül a csillogó díszek lettek a karácsonyfák összképének a meghatározói, s a századfordulóra óriási lett az iparilag előállított színespapírok és nyomtatott díszítőelemek kínálata. Az iparilag előállított papír karácsonyfadíszek között külön helyet foglaltak el azok a színes, préselt, magas dombornyomású állatfigurák, melyek az 1880-as évektől kezdve voltak kaphatók az első világháborúig. A kartont félfigurányi negatív és pozitív dúcok között sajtolták, és egyidejűleg színesen nyomtatták. Ezután gondosan összeillesztették a két fél részt egész figurává.

Ezzel egyidőben nemcsak a karácsonyfa kellékei készültek, hanem üdvözlőkártyák, szentképek, és papírfigurák a Betlehemekhez.

Szászországi és türingiai háziiparból kerültek ki a vatta-díszek. Egyszerű drótváz köré tömörített, csavart vatta-munkák. A formának megfelelő vattát helyenként cérnával, ragasztóval összefogták, majd többféle anyagot alkalmaztak díszítésként, például a festést, a textilt, a papírt.

A türingiai Laucha az üvegfúvás kézműves központja ma is, ahol a karácsonyi díszek gyártásának kezdetétől készítettek üvegdíszeket. 1848-ból van egy feljegyzés, mely hat tucat üveggömb leszállításáról szól három méretben. Az üvegdíszek leggyakoribb formái az évezredekre visszanyúló alma, dió és egyéb gyümölcs alakjai volt. Az egyszerű formákat később díszítették selyem-, zsenília-, gyapjú és drótszálakkal is. (Régi karácsonyfadíszek gyűjteménye ITT.)

Kezdetben a bűnbeesés jeleneténél az alma volt az egyik legfontosabb eszköz, amelyet a díszítésnél előszeretettel felhasználtak. Az életfa díszítésénél később megmaradtak a papírból és egyéb csillogó anyagokból készített hosszú füzérek, amelyek a kígyót jelentették a bűnbeesés eljátszásánál. Ez ránk maradt az ősi bűnbeesést jelképezve.

A fa tetején lévő csillag a három királyoknak mutatja az utat január 6-ig, ekkor zárul le vízkeresztkor a legcsodálatosabb ünnep-körünk. Leszedjük a díszeket a fáról, és eldobozoljuk, s csak leghamarabb 11 hónap múlva vesszük elő.

Mézeskalács: Díszek saját tepsiből

A képen látható mézeskalácsok ma sültek a TUMAG konyhájában a karácsonyfára.

Elkészítése:

Felmelegítettem a 125 g mézet, 200 g porcukrot, 1 csomag vanillincukrot, 150 g vajat és a 4 evőkanál tejet. A langyos masszához kevertem a 400 g lisztet, 100 g keményítőt, két lapos evőkanál kakaót és egy csomag mézeskalács fűszerkeveréket. (Két adagot készítettem, hogy elég legyen.)

Kinyújtottam, kiszaggattam, kisütöttem, amit enni szeretnénk azt fémdobozba tettem, s közé almaszeleteket helyeztem, hogy megpuhuljon, amit a fára készítettem, ahhoz még a díszítést is megcsináltam. Egy tojásfehérjét felvertem, hozzá tettem 100 g porcukrot és 2 evőkanál keményítőt. Összekevertem (tojásfehérjébe a többit), és "habkinyomós" díszítővel megrajzoltam a képen látható díszítést.

A karácsonyfa díszítéséig még bárki meg tudja csinálni, örömteli sütést és szórakozást kívánok.

Díszek saját tepsiből

A képen látható mézeskalácsok ma sültek, s hogy sztárokká válhassanak a TUMAG oldalán, felállítottuk a TUMAG karácsonyfáját is, amely most részletben látható a sztároló mézeskaláccsal.

Elkészítése:

Felmelegítettem a 125 g mézet, 200 g porcukrot, 1 csomag vanillincukrot, 150 g vajat és a 4 evőkanál tejet. A langyos masszához kevertem a 400 g lisztet, 100 g keményítőt, két lapos evőkanál kakaót és egy csomag mézeskalács fűszerkeveréket. (Két adagot készítettem, hogy elég legyen.)

Kinyújtottam, kiszaggattam, kisütöttem, amit enni szeretnénk azt fémdobozba tettem, s közé almaszeleteket helyeztem, hogy megpuhuljon, amit a fára készítettem, ahhoz még a díszítést is megcsináltam. Egy tojásfehérjét felvertem, hozzá tettem 100 g porcukrot és 2 evőkanál keményítőt. Összekevertem (tojásfehérjébe a többit), és "habkinyomós" díszítővel megrajzoltam a képen látható díszítést.

A karácsonyfa díszítéséig még bárki meg tudja csinálni, örömteli sütést és szórakozást kívánok.