Erzsébet lakosztálya

Ferenc József lakosztályát a díszterem egyik, Erzsébetét pedig a másik, a lovarda felőli, napfényes oldalán helyezték el. Sisi Mária Terézia egykori vendégszobáját hálószobaként használta (a királyné egykori gödöllői ágya a bécsi Bútormúzeumban van kiállítva, a következő cikkben láthattok róla képe: A szoba, amelyet Erzsébet igyekezett elkerülni). Emeleti lakosztálya négy szobából állt, és saját lépcsősor kapcsolta össze földszinti három szalonjával. Innen tudta megközelíteni az előkerten át a lovardát egy faverandán és fából készült, vadszőlővel befuttatott folyosón keresztül, amely nemcsak arra volt jó, hogy Erzsébet rossz idő esetén is átsétálhasson, hanem arra is, hogy a kíváncsi szemek elől eltűnve, észrevétlenül tegye ezt! 

Erzsébet verandája (rekonstrukció, ma a kastély kávézójához tartozik) és lakosztályának ibolyaszínű tapétával bevont termei (a szín élőben sötétlila - lásd lent): 1-2. A királyné dolgozósarka az egykori öltözőszobájában; 3. A királyné egykori írószobája; 4. A királyné szalonja  © Gödöllői Királyi Kastély

Egy másik cikkemben bemutatom Erzsébet hálószobáját és a Bécsi Bútormúzeumban kiállított eredeti Gödöllői ágyat; egy későbbi írásomban pedig a lakosztályáról közlök további részleteket akkor és most képekkel.

Ferenczy Idának, Sisi kecskeméti származású felolvasónőjének, két szobáját közvetlenül a királyné lakosztálya mellett helyezték el. A bécsi Hofburgban és Schönbrunnban erre nem volt lehetőség az etikett miatt, mivel Ida kisnemesi családból származott. Természetesen ezen is látszik, hogy Gödöllőn Erzsébet mindent úgy tehetett, ahogyan szeretett volna!

Képek: Díszterem, Ferenc József dolgozószobája, Koronázási Kisterem (Ferenc József egykori hálószobája), a királyné felolvasószobája (itt olvasott neki Ferenczi Ida)  © Gödöllői Királyi Kastély

A király és a királyné gödöllői napirendje

Ferenc József gödöllői menetrendje a bécsihez hasonló volt: hajnali négy - télen öt - órai kelés után borotválkozás, majd szerény reggeli elfogyasztása következett. Ezután dolgozószobájában nekilátott a munkának. Ha nem a családi kis ebédlőben étkezett, akkor egy órakor villásreggelizett, amit fél órás séta követett. Az átlagos hétköznapi ebédje marhahús vagy natúrszelet volt, amelyet gyakran szintén az íróasztalánál ülve, munka közben fogyasztott el. Kötelességének érezte a munkát, a monarchia első számú hivatalnokának tartva magát. A családjával vagy a vendégeivel vacsora után egy-két órát töltött. Este nyolc órakor pedig általában már nyugovóra tért. Napirendjét olvasva láthatjuk, hogy a császár egy átlagos napja igen sivár volt. 

Filmfelvétel Gödöllőn - Erzsébet királyné szerepében Szabó Dóra  © Gödöllői Királyi Kastély

Erzsébet átlagos gödöllői napirendje a következő volt: A reggel hat-hét órakori kelést a tisztálkodás (szépítőfürdők), a napi tornagyakorlatainak elvégzése, majd a gyakran több órás fésülködés és öltözés követte. Ezután lovaglás vagy séta következett. Visszatérve igen szerény étkezés, majd olvasgatás volt a program. Kedvenc költője, Heinrich Heine verseit tanulmányozta, vagy magyar alkotók műveit: Arany János, Eötvös József, Jókai Mór, Horváth Mihály és Petőfi Sándor alkotásai voltak a leggyakoribb gödöllői olvasmányai. Idősebb éveiben, amikor már nem lovagolhatott az ízületi problémái miatt, délután négy óra felé tett egy nagyobb sétát vagy kikocsikázott, és csak a közös esti étkezésre tért vissza.

A cikk folytatásában a császári pár gyermekeinek a lakosztályait mutatjuk be. (Az írás első részét itt olvashatod: ERZSÉBET KIRÁLYNÉ KASTÉLYA GÖDÖLLŐN)

A legfrissebb, Erzsébet királyné életével kapcsolatos írásokról itt értesülhetsz: Facebook – ERZSÉBET KIRÁLYNÉ

Látogasd meg a Királyi Kastélyt! Kattints a cikk alatti fotóra!

A CIKK ANGOL NYELVEN: THE LAND OF QUEEN ELISABETH és The Suites of Elisabeth and Franz Joseph

A cikksorozat az alábbi szakirodalmak felhasználásával íródott:
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné. Európa Könyvkiadó, 2012 Kovács Éva Erzsébet királyné Gödöllőn. Erzsébet, a magyarok királynéja. Rubicon, Budapest, 2001
Varga Kálmán: A Gödöllői Kastély évszázadai. Műemlékek Állami Gondoksága, Budapest, 2003 Gödöllői kalauz. Városi Múzeum, Gödöllő, 1999
Gödöllői Királyi Kastély. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 510. Szám. 1997