A bécsi Császári Hintómúzeum állandó kiállítása

A Schönbrunni-kastély mellett, annak határain belül található a Császári Hintómúzeum, amely 1700-tól 1918-ig enged betekintést a bécsi udvari életbe annak szertartásait és utazási módjait bemutatva. A kiállítás során különös figyelem fordítódik Erzsébet császárné-királynéra. Filmek, színdarabok, musicalek és könyvek őrzik Sisi emlékét az egykori Habsburg Birodalom határain belül, azonban a világ sok részén még csak nem is hallottak róla! A múzeum kurátorai úgy vélik, a legjobb módja annak, hogy közelebb hozzák a tengerentúli emberekhez Erzsébet (1837-1898) személyét és bemutassák azt, mit jelentett és jelent ma is számunkra ő, az az, hogy sorsát az egész világ által ismert és szeretett Lady Diana Spencer (1961-1997) életével állítják párhuzamba.

Franz Schrotzberg: Erzsébet 1862 körül - A Hintómúzeumban kiállítva. Kunsthistorisches Museum Vienna, Picture Gallery, inv. no. 9560 © KHM-Museumsverband

Tündérmeseként indult…

Diana Spencer, a fiatal, arisztokrata családból származó vidéki lány megtetszik Európa egyik legkapósabb fiatalemberének, Károly walesi hercegnek. Alig tölti be a 20-at, már hercegné és trónörökösné, egy nemzetközi médiasztár, aki divatot teremt és emberek millióinak ejti rabul a szívét – azonban nem lesz boldog. Csalódik a házasságában és az udvari életben. Az emberek csodálják, lesik minden lépését a félénk hercegnének, aki végül idejekorán életét veszti. Legendája viszont még ma is él.

Mindez hasonló a bajor hercegnő, Sisi sorsához. A vidéki lányba beleszeret Ausztria jóképű, 23 éves császára. Feleségül veszi, majd alig egy évtizeddel később őt tartják a világ egyik legszebb asszonyának. Házasságában nem talál boldogságot, az udvari élettől menekül. Idősödve egyre zárkózottabbá és rejtőzködőbbé válik. Teljesen kerüli a nyilvánosságot. Még nincs 61 éves, amikor egy olasz anarchista meggyilkolja. Szépsége, rejtőzködő személyisége és tragikus halála legendává tette. (Tovább erről: Világszép császárnéból rejtőzködő személyiség - ITT)

Erzsébet királyné fekete díszruhája - Készítette: Fanny Scheiner, Bécs, 1885 - Császári Hintómúzeum, Bécs, Udvari Gardrób, inv. no. N 123 © KHM-Museumsverband

Miért nem teljesedhetett ki egy szerelmi házasság?

Erzsébet és Ferenc József

1848 tavaszán Magyarországon és Bécsben is kitört a forradalom, amely a Habsburg Birodalmat alapjaiban rengette meg. A császári család elhagyta Bécset, jobban mondva elmenekült onnan. Majd I. Ferdinánd (1793–1875) császár kénytelen lemondani unokaöccse, a 18 éves Ferenc József javára. A fiatal Ferenc ambiciózus édesanyának köszönheti, hogy ő kapta gyermektelen nagybátyjától a koronát. Zsófia főhercegné (1805–1872) ugyanis a férjét, Ferenc Károlyt (1802–1878), Ferdinánd császár öccsét is rávette arra, hogy mondjon le a fia javára. Ezáltal ő sosem vált császárnévá, azonban fia révén szinte a haláláig mintegy „titkos császárnéként” mozgatta a szálakat. Édesanyja tanácsai segítették hozzá Ferenc Józsefet ahhoz, hogy leverje, jobban mondva, vérbe fojtsa az 1848-49-es forradalmat. Az ifjút arra nevelték, hogy engedelmeskedjen, és ő engedelmeskedett is az anyjának, gondolkodás nélkül aláírva a halálos ítéleteket. Mindez természetesen nem tette őt népszerűvé sem hazánkban, sem Bécsben, sem a birodalom többi részén. Zsófia főhercegné hamarosan a Habsburgok politikájához folyamodott: „Míg mások háborúznak, te, boldog Ausztria, házasodj!” Elhatározta, hogy feleséget szerez a fia számára. Trónörökösre volt szükség, valamint arra is, hogy egy fiatal és szép császárné által eltereljék a figyelmet a vérontásokról.

Vagyis a családalapítással helyre akarták állítani az ifjú császár „imázsát”. Zsófia főhercegné egyik húgának, Ludovikának a legidősebb lánya, Helené valójában csak a harmadik választás volt. Az első menyasszonyjelölt, habár tetszett a császárnak, már foglalt volt, a második viszont egyáltalán nem volt szimpatikus Ferenc Józsefnek. A kötelességtudó és csinos Ilona remek választásnak tűnt, azonban egy kis „hiba” csúszott a tervbe: az engedelmes Francinak nem édesanyja választottja, hanem annak húga, a 15 és fél éves Sisi tetszett meg. Ez volt az első alkalom, hogy Ferenc szembe szállt „a kedves Mama” akaratával, aki a közhiedelemmel ellentétben még így is elégedett volt – elvégre is, ahogyan császárt faragott a fiából, majd az unokahúgából is kiváló császárnét nevel.

Erzsébet és Ferenc József - Osztrák Nemzeti Könyvtár, No.: PORT_00049572_01

Sisi apja, Ludovika férje, Miksa bajor herceg a Wittelsbachok egy mellékágához tartozott, így nem volt kötelező reprezentációs szerepe a bajor királyi udvarban. (Ludovika és Zsófia bajor királyi hercegnők voltak.) Kötöttségektől mentesen, szabadon élhette az életét és hódolhatott szenvedélyeinek, a lovaglásnak és az utazásnak. Gyermekeit is szabad szellemben nevelte. A család téli rezidenciáján, a müncheni palotában (ahol Sisi 1837. december 24-én este meglátta a napvilágot) cirkuszi porondot építtetett magának, amelyen maga is fellépett, és gyermekeit is megtanította arra, hogyan bánjanak a lovakkal. Különösen Sisinek tetszett ez az elfoglaltság. A nyári hónapokat a család a possenhofeni kastélyban töltötte, ahol a gyermekek természetközeli életet élhettek.

A császár 1853. augusztus 16-án találkozott elsőfokú unokatestvéreivel (ekkor találkoztak másodjára, évekkel azelőtt már volt alkalmuk látni egymást), s másnap reggel már közölte is az anyjával, hogy elragadónak találja Sisit. Szerelem első látásra a császár részéről. Augusztus 17-én, a 23. születésnapjának előestéjén a nyilvánosság előtt is feltárja szándékát, amikor Sisivel táncolja a cotilliont. Augusztus 18-án a lánnyal is közlik a császár szándékát, aki azt kéri anyjától, hogy csak finoman puhatolja ki a dolgot Sisinél. Augusztus 19-én reggel a lány már menyasszony. Cikkajánló: Szerelem első látásra – A visszautasíthatatlan házassági ajánlat

Bár nagyon vágyott rá, mégsem sokat tudott kettesben lenni a császár fiatal menyasszonyával, azonban igyekezett erre alkalmat teremteni. Egy ilyen volt a salzkammerguti sétakocsikázás az eljegyzés napján (augusztus 19-én). Ferenc József nem is igazán a természet szépségeit akarta megmutatni jegyese számára, hanem sokkal inkább az volt a szándéka, hogy kettesben legyen Sisivel. Mivel ez az etikett miatt nem volt lehetséges, a szabálykövető Franci kénytelen volt „kicselezni” azt: nem a kocsissal hajtatta a hintót, hanem bizalmasával, Grünne gróffal. Ezt a jelenetet egy festmény is megörökíti, amely látható a Császári Hintómúzeumban. Még évtizedekkel később is, egy levélben emlékezik meg erről a sétakocsikázásról Ferenc József, és leírja, hogy mennyire boldog volt akkor.

Johann Gottlieb Prestel: Ferenc József és Erzsébet sétalovaglása az eljegyzésük napján (1853. augusztus 19.) Bad Ischlben - Császári HIntómúzeum. Kunsthistorisches Museum Vienna © KHM-Museumsverband

Egy új élet kezdődött Sisi számára, amelyre egyáltalán nem tudott felkészülni a jegyesség nyolc hónapja alatt. Erzsébetet nem császárnénak nevelték, senki nem számított egy ilyen fordulatra. Tanárok tucata foglalkozott az ifjú menyasszonnyal. Többek között etikettre, történelemre, nyelvekre tanították, és igyekeztek felkészíteni a császárnéi szerepére. Az anya, Ludovika aggódott, hogy Sisi hogyan fogja bírni a rá váró terheket, a reprezentatív feladatokat, és meg tud-e majd felelni a kötelezettségeknek. Gyorsan igyekeztek a lány számára a megfelelő kelengyét elkészíteni – de az idő kevés volt. Új ruhatára Bécsben szegényesnek számított. (Tovább: Erzsébet királyné kelengyéje.) A császár és leendő anyósa ékszerekkel halmozta el őt. Sisi nem örült az ékszereknek, amelyektől felcicomázva érezte magát, azonban nagyon boldog volt, amikor Ferenc József egy papagájt ajándékozott neki. Végtére is, Sisi még csak egy gyermek volt. A császár az első perctől kezdve igyekezett minden tőle telhetőt megtenni, hogy az ő imádott Sisijét boldoggá tegye, és – habár ez nem volt szokásban – többször is meglátogatta őt a jegyesség alatt – például személyesen köszöntötte fel a születésnapján, karácsonykor (december 24.).

Erzsébet számára az új hazájába, Ausztriába, illetve Bécsbe utazás rendkívül kimerítő volt. Mindenütt tömeg fogadta, és ünnepségeket rendeztek a tiszteletére. Sisi a Dunán hajóra szállt, a császár Ausztria határáig, Triesztig utazott elébe. A szabálykövető, szerelmes férfi meglátva a menyasszonyát, megszegte a protokollt: még ki sem kötött a hajó, amikor ő felpattant rá, felkapta, és szájon csókolta Sisit. Mindenki láthatta, mennyire boldog a császár! A jövendő császárné Bécsbe érkezése rendkívül fontos volt a császár imázsának emelése szempontjából. A múzeumban megtekinthető az az aranyozott hintó, amelyet eredetileg Bonaparte Napóleonnak készítettek. A hintó nagyon magas és látványos, amely azért is volt olyannyira fontos, hogy az emberek láthassák új császárnéjukat, aki az édesanyja társaságában ült benne. A tömeg megbámulta és éljenezte. A félénk és ideges Sisinek rendkívül kimerítő, egyenesen rettenetes volt mindez. Egy diadémot viselt, amelyet Ferenc József küldött neki az előző napon. Amikor megérkezett az udvarba, a teljes császári család felsorakozott a fogadására. Ferenc József szaladt elé kinyitni a hintó ajtaját. Sisi nem volt hozzászokva ahhoz, hogy diadém-korona legyen a fején, és egyébként is magas, nyúlánk termetű volt. Miközben szállt ki a hintóból, megbotlott, és az ékszer beleakadt az ajtó keretébe. Ausztria jövendőbeli császárnéja sírva fakadt. A belépője nem sikerült túlságosan jól. Néhányan azt suttogták, hogy ez egy rossz ómen: a menyasszony nem lesz boldog sem a házasságában, sem a pozíciójában. A császár mit sem törődött a jelekkel és a suttogásokkal. Egyszerűen sugárzott a boldogságtól.

Ferenc József és Erzsébet esküvője - 1854. április 24. - Osztrák Nemzeti Könyvtár, No.: PORT_00052069_01

Lady Diana egyszer azt mondta, hogy az ő tündérmesébe illő házassága, amelyet milliók követtek nyomon a TV képernyői előtt, élete legszörnyűbb napja volt. Erzsébet számára sem volt ez másként. Tündérmesének indult és tűnt a kívülállók számára, ő azonban szörnyen érezte magát azokban a napokban. Az esküvő után hatalmas fogadást tartottak a császári család hivatalos téli rezidenciájában, a Hofburgban, hogy bemutassák Erzsébetet a teljes bécsi udvarnak. A félénk fiatalasszony megörült, amikor megpillantotta két bajor unokatestvérét a tömegben. Oda akart szaladni hozzájuk, hogy átölelhesse őket, de anyósa, Zsófia főhercegné ezt megtiltotta a számára. Mivel ő most már császárné, nem ölelgethet senkit! A kezét kell nyújtania a számukra kézcsókra. Sisi szörnyen érezte magát, sírva fakadt és kirontott a teremből, ahova azonban, a főhercegné parancsára vissza kellett térnie. Az udvarban pusmogás és gúnyolódás hangjai hallatszottak. Sisinek nem sikerült megkedveltetnie magát, és neki sem lett jó véleménye a bécsi arisztokráciáról.

A bécsi életforma és a müncheni, illetve a possenhofeni élet között túl nagy volt a különbség. A még gyermek Sisi hamar aranykalitkában érezte magát, és felismerte, hogy a szabadságától megfosztották. Számára sem ekkor, de később sem számított semmit a rang és a külsőségek. Jól bizonyítja ezt az is, hogy Sisinek egyetlen egy ünnepség tetszett a császárvárosba érkezésekor, mégpedig a Renz-cirkusz előadása – amelyet a nép számára rendeztek. Annyira megszerette a társulatot, hogy évekkel később, Magyarország királynéjaként meghívta őket Gödöllőre, és megkérte a műlovarnőit, tanítsanak neki cirkuszi mutatványokat. Sisi porondot is építtetett, ahol ő maga lépett fel úgy, ahogyan korábban az édesapja is tette. (Többet erről - Erzsébet, a monarchia legjobb lovasa - ITT olvashatnak az érdeklődők.)

Visszatérve az első hetekre, a nászutat a Bécs közeli Laxenburgi-kastélyban töltötték, azonban itt sem lehettek kettesben. A császár minden nap bement Bécsbe dolgozni, és ifjú feleségét az anyjával otthon hagyta. Sisi később magyar udvarhölgyének, Festetics Mária grófnőnek bevallotta, mennyire egyedül és magányosan érezte magát, s folyamatosan attól a perctől rettegett, amikor megérkezett az anyósa, hogy kiszaglássza, mit csinál. 

Néhány kép a kiállításról (borítókép: a császár festménye előtt uniformisok) - Császári Hintómúzeum © KHM-Museumsverband

A császár próbált apró dolgokkal kedveskedni feleségének, például azzal, hogy a Hofburg rejtett folyosóin vezette át az Udvari Színházba, hogy Sisinek ne kelljen senkivel sem érintkeznie. Azonban ez, mint sok más, Zsófia főhercegné szigorú ellenállásába ütközött. A császár egyszer magával vitte Sisit Bécsbe, a Hofburgba, amikor ott dolgozott. Erzsébet élvezte az együtt töltött napot annak ellenére, hogy Ferenc Józsefet végig lefoglalta a munka. Amikor erről a főhercegné tudomást szerzett, megtiltotta, hogy ez, vagy ehhez hasonló bármikor máskor előforduljon. A „titkos császárné” már a csírájában elfojtotta azt a lehetőséget, hogy a házastársak kapcsolata elmélyülhessen. Zsófia intézkedései, tanácsai, illetve parancsai hatására Sisi nagyon hamar meggyűlölte anyósát és a bécsi udvari arisztokráciát. (Pszichoszomatikus tünetei a császárvárosban eltöltött első néhány héten belül jelentkeztek, és néhány év alatt annyira súlyos mértéket öltöttek, hogy az egész császári udvar komolyan aggódott a fiatal császárné egészsége miatt. Tovább erről ITT olvasható. Szerelmes volt-e Sisi? Tovább erről: A császári hálószobának nincsenek titkai, Sisi versei pedig nem hazudnak)

Erzsébet - Osztrák Nemzeti Könyvtár, No.: Pg III/3/77

Lady Diana és Sisi is, habár felsőarisztokrata családok sarjai voltak, vidéken, kötöttségektől mentesen nőttek fel, egyszerű emberek gyermekeivel játszottak együtt. Mindez mindkettejüket megtanította arra, hogyan viselkedjenek a mélyen rangjuk alatti emberekkel anélkül, hogy leereszkedőnek érezték volna őket, vagy ők magukat. Természetes volt mindez a számukra, és ez volt sikerük egyik titka. Mindez azonban az udvar heves kritizálásába ütközött. Mindketten csalódtak az udvari életben és a házasságukban. Diana ki tudott lépni a házasságából, ez Erzsébet számára elképzelhetetlen volt. Sisi azonban megoldotta a maga módján: ultimátumot adott a császárnak.

Ferenc József élete végéig szerelmes volt, és egy pillanatig sem bánta meg, hogy Sisit választotta. Kettejük kapcsolata nehezen érthető a kívülállók számára. Abban azonban biztosak lehetünk a fennmaradt naplóbejegyzések és levelek alapján, hogy Sisi is szerette a császárt és törődött vele. Egy munkamániás, kötelességtudó, a különböző élethelyzetekre betanult frázisokkal reagáló férfi, és egy érzelem- és fantáziadús, kötöttségeket nem bíró nő találkozása volt ez a házasság. Az említett udvarhölgytől, Festetics Mária grófnőtől is tudjuk, hogy Ferenc József Sisi gondolatait „fellegjárásnak” nevezte. A császár, habár szerette, sosem tudta megérteni a feleségét. Leveleik arról tanúskodnak, hogy távolról jól tudták szeretni egymást, még hiányoztak is egymásnak, azonban nem tudtak egymással túl sokat kezdeni, amikor együtt voltak.

Aki többet szeretne megtudni Erzsébetről, legyen követője a Facebook oldalamnak, valamint iratkozzon fel a youtube csatornára, amelyen egy különleges dologgal készülünk. (Hamarosan megtudjátok.) Írásaim: Erzsébet királyné – Sisi

Káli-Rozmis Barbara

A fenti írás a bécsi Császári Hintómúzeum (honlapja angolul: ITT, jegyárak és nyitvatartási idő: ITT), illetve az alábbi német, angol felirattal ellátott videó koncepciójának a követésével íródott:

Kunsthistorisches Museum Wien: Kaiserin Elisabeth (Sisi) - Die Lady Diana des 19. Jahrhunderts