Amit még nem tudtál a török-magyar együttélésről

If you want to read the article in English, please visit: A TURKISH ORIENT IN HUNGARY

Egy hagyományos magyar ételeket kínáló étteremben biztosan szerepel az étlapon a gulyásleves, amelyet külföldön híres és finom magyar fogásként emlegetnek. Egyik alapanyaga a pirospaprika, a szintén híres magyar fűszer. Azt viszont tudjuk-e, hogyha a törökök nem hozzák be a paprikát Magyarországra az 1700-as évek elején, akkor talán nem ilyen ízű lenne az egyik nemzeti ételünk? A pirospaprika nem volt nálunk honos 300 évvel ezelőtt, helyette zsályát használtunk ételeink ízesítésére.

Az utóbbi időben kezd megdőlni az a nézet, mely szerint a törökök csak rombolást és pusztítást végeztek hazánkban, és kezdünk másképp tekinteni a 150 éves együttélés időszakára. Csúnya politikai húzás volt az osztrák Habsburgok részéről az, hogy népünket az oszmánok elleni harcba kényszerítették, helycserés támadást hajtva végre hazánkban. Az osztrákok célja az volt, hogy a török hatalmat megdöntve Magyarországot a saját uralmuk alá vonják. Milyen kapcsolat volt valójában a törökök és a magyarok között a 150 éves időszak alatt és azt megelőzően? Milyen elemek kerültek be ezen időszak alatt hazánkba? Az alábbi írásunkból megtudhatjátok.

Káli-Rozmis Barbara, Basar Fadil úr és Barcsik Valéria

Basar Fadil úrral a Budapesti Török Kulturális Központban (Yunus Emre Institute) készítettem interjút a TUMAG - A Tudatos Magazin két írója, Barcsik Valéria, zenész és zeneszerző és Árpádföldi Zsuzsanna társaságában. Basar úr 1995 óta él Magyarországon. Az eltelt húsz év alatt sikerült elmélyednie hazánk kultúrájában és történelmében, beszélgetésünk során nagyon érdekes dolgokat tudtunk meg, a következő interjúsorozatban ezekről olvashattok.

Basar úr amikor hazánkba érkezett, textíliákkal foglalkozott, egy zoknigyártó üzem tulajdonosaként. Néhány évvel később a Magyar Zoknigyártó Egyesület elnökévé választották. 2001 óta Basar úr egy építkezési vállalkozást vezet. 2006-ban a Magyar Iszlám Kulturális Egyesület elnökségi tagjává választották, 2014 óta pedig az intézmény tiszteletbeli elnöke. Ugyanettől az évtől a török üzletemberek második legnagyobb törökországi egyesületének a magyarországi képviselője. Ennek az intézménynek több mint 11 ezer tagja van, és összesen 46 ezer céget foglal magába. Emellett 2016 szeptembere óta vezetői tagja annak az Európai Uniós szervezetnek, amely a világ üzletembereinek összefogásával foglalkozik.

Basar úr rendkívül örül annak, hogy egy ilyen baráti országban élhet már 20 esztendeje. Időközben a második hazájává vált Magyarország.  Elmondása szerint, amikor Törökországba megy, az itt eltöltött időre gondol, és hiányozni kezd neki a második otthona. Úgy érzi, mintha anyaföld lenne számára hazánk.

A 150 éves török uralom milyen kulturális nyomokat hagyott Magyarországon? Milyen tárgyi és mezőgazdasági elemek kerültek a Kárpát-medencébe ezen időszak alatt?

Mezőgazdasággal kapcsolatban a paprikát, a padlizsánt és a görögdinnyét emelném ki, amelyek a 150 éves időszak kezdetén kerültek Magyarországra. A Kárpát-medence klímája és a földek minősége sokrétű gasztronómiai kibontakozásra adott lehetőséget. A padlizsán talán sokáig nem volt széleskörben elterjedt, de a szó maga közös.

Milyen magyar kulturális és tárgyi elemek kerültek át a török kultúrába?

Nem tudok arról, hogy a török kultúrába a magyarból átkerültek tárgyi elemek, de például a Gulyás – mi, törökök Gulas-nak hívjuk - a leghíresebb magyar ételként van számon tartva, és igen elterjedt Törökországban.

Építészetet tekintve fellelhetők-e török hatások a magyar épületeken?

Először és mindenekelőtt a köszönetemet szeretném kifejezni azért, hogy azok a török emlékek, amelyeket mi építettünk Magyarországon, nagyon jó minőségben maradtak fenn, eredeti állapotukban. Legfontosabb, amit kiemelnék az a Gül Baba türbéje, a minaretek és a pécsi Dzsámi. Városszervezési jellegzetességünket is hoztuk magunkkal, építészeti érdekesség a kupola, amely az oszmánokhoz köthető, a legjobb példája a Budapest II. kerületében található Király Gyógyfürdő. A törököknek köszönhetően honosították meg a fürdőkultúrát Magyarországon. Ekkor kezdték el a termálvizet használni az építészetben nemcsak vizes forrásokként, hanem az épületek fűtésére is. Szintén köszönöm a magyaroknak, hogy ezek is ilyen jó állapotban maradtak fenn mind a mai napig. 1700-ban a törökök elvesztették a magyar területeket, az azóta eltelt 300 év alatt a magyarok helyében a szerbek vagy más népek már régen lerombolták volna a török emlékeket. Ha nem érkeznek Magyarországra az osztrákok, akkor sokkal több török emlékmű és épület maradt volna fenn. Hálás vagyok a magyaroknak, akik a saját kultúrájukba építették bele a török elemeket - mint például a már említett Gül baba türbéjét – ahelyett, hogy megsemmisítették volna azokat.

Yakup Gül úr, a Yunus Emre Enstitüsü Budapesti Török Kulturális Központ igazgatója Káli-Rozmis Barbara és Basar Fadil úr társaságában

Milyen fontos történelmi kapcsolódási pontjai vannak a magyar és a török népnek?

Ha a török-magyar kapcsolatról beszélünk, általában a 150 éves együttélésre gondolunk, azonban az ezt megelőző időszak alatt is fontos közös történelmi kapcsolódási pontjaink voltak. Mindkét népnek vannak közép-ázsiai gyökerei, illetve az ottani természeti, földrajzi gyökerekhez van közünk.  Ha török szemszögből nézzük a közös történelem alapján tudjuk azt mondani, hogy testvérnépek vagyunk. Hatással voltunk egymásra, már akkor is voltak közös szókincsbeli elemeink, és nyelvtani szerkezeteket is adtunk, kaptunk. Nagyon sok közös szavunk van, például a balta, csizma, alma, papucs, szakáll. Minden látszat ellenére nagyon hasonlít egymáshoz a török és a magyar nyelv, pont ezért tudjuk egymás nyelvét beszéd szintjén könnyen elsajátítani. Hogy egy példával éljek: Zsebemben sok kicsi alma van. Törökül: Cebimde cok kücük elma var. (Kiejtése hasonló, mint a magyarnak.)

Én is úgy érzem, hogy népeink nagyon közel állnak egymáshoz és testvérnépek vagyunk.

Ismered Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét vagy az ebből készült filmet? Ha igen, milyennek találod?

20 évvel ezelőtt láttam először a filmet, amelyet érdekesnek és izgalmasnak találtam, azonban nem szabad úgy tekinteni rá, mint egy dokumentumfilmre. Nagyon tetszett az, hogy a filmben is megjelent és hangsúlyozott szerepet kapott a tény, miszerint a törökök nem akartak Magyarországon maradni, a fő cél az osztrákokhoz és a németekhez való kijutás volt, nem szerettek volna a magyarokkal harcolni. A Habsburgok nem háborúztak, hanem a magyarokat kényszerítették ellenünk, két nemzetet egymás ellen.

Káli-Rozmis Barbara, Bálint Gábor, Basar Fadil és Barcsik Valéria

A filmben (és a könyvben) fontos szerepet játszik egy talizmán. Milyen jelentősége van a török kultúrában a talizmánoknak?

Allah szeme egy ismert talizmán a török kultúrában. Turisztikai ezközzé vált, minden török helyen, ahol árulnak emléktárgyat, megvásárolható. A másik a teszpi, amelyet a keresztény rózsafűzérhez tudnék hasonlítani. A teszpinek eredetileg 99 szeme volt, ahányszor elmondjuk Allah nevét, mindig húzunk egyet a darabokon, amikor végére érünk, megfordítjuk, és újra el tudjuk kezdeni a számolást.

A 150 éves török együttélés alatt volt-e vegyesházasság és keveredés a magyarok és a törökök között?

Nagy keveredésről nem lehetett szó, mert eléggé zárt volt a Magyarországra érkező iszlám közösség. Biztosan volt rá példa, de nem tekinthetjük jellemzőnek a vegyesházasságot. Ha török férfival házasodik egy közösségen kívüli nem török nő, neki is fel kell vennie az iszlám vallást. A kérdéshez kapcsolódóan megjegyezném, hogy a házassági kapcsolaton kívül a gazdasági, illetve a kereskedelmi jellegű kapcsolat erőteljes és kiegyensúlyozott volt. Sokat segített egymásnak a két nép. Akkoriban nem volt szokás a vegyesházasság, manapság azonban sok Magyarországon élő töröknek magyar felesége van, és boldog házasságban él együtt vele.

Bálint Gábor, Basar Fadil és Árpádföldi Zsuzsanna

Interjúsorozatunk második részében folytatjuk a beszélgetést Basar Fadil úrral a magyar-török kapcsolatokról, többek között arról, hogy népük híres magyarokat fogadott be, Rákóczit, Kossuth-ot, akikre a mai napig nemzeti hősként tekintenek. Szó lesz a rodostói interaktív, török-magyar Rákóczi Múzeumról is, amelyről képeket is láthatnak olvasóink.​

Folytatás: II. RÁKÓCZI FERENC ÉS A RODOSTÓI EMLÉKMÚZEUM: Interjú Basar Fadil úrral II. rész

In English: A TURKISH ORIENT IN HUNGARY​