A világ egyik legcsodálatraméltóbb folyamata számomra az emberi nyelvelsajátítás.

Érdekes kérdés megvizsgálni azt, hogy a csecsemőnek vannak-e ehhez szükséges veleszületett képességei. Az evolúciós lánc többi tagjánál is felfedezhetőek a kommunikáció bizonyos formái (például a méhek, a delfinek és a csimpánzok esetében), ezek árnyaltsága és információtartalma azonban meg sem közelítik az emberét.

Az ember egyes szervei adaptálódtak a később kialakuló másodlagos funkcióhoz, a beszédhez. Az ember gégefője lehetővé teszi a hang akusztikus kivitelezését.

Az evolúció során egy másik szervünk is alkalmazkodott a beszédhez: az emberi agy. 1864-ben Broca egy rendkívül fontos megállapítást tett: a beszéd motoros központja a bal agyfélteke homloki lebenyében van. Ezt agysérült emberek vizsgálata közben fedezte fel. 1870-ben Wernicke megtalálta a beszédmegértés központját, amit a bal halántéki lebeny hátsó részében jelölt meg. Az „agyszétválasztásos” eljárásokból kiderült, hogy az emberek 95%-ánál a beszédközpont a bal agyféltekében van. Hámori József „Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal” című könyvében érdemes utánanézni a két agyfélteke eltérő funkcióinak. A kutatók megállapították, hogy egyedül az ember (és az énekesmadár) rendelkezik a gerincesek közül aszimmetrikus agyvelővel. A Homo habilis agya még szimmetrikus volt, nem úgy, mint a Neander-völgyi (100000-150000 éve) és a cro-magnoni (40000 éve élt) embereké.

Feltehetően a jobbkezességért egy új gén megjelenése volt a felelős. A jobb kéz alapvető szerepe az eszközkészítés és a gesztikuláció lett. Az idegpályák kereszteződése miatt az ezt ellátó bal félteke egyre inkább kezdte elveszíteni a térérzékeléssel és a látással kapcsolatos működéseit, „s ehelyett először a jelbeszéd, majd (mintegy 10 000 éve) a nyelvi információcsere egyik központjává alakult át.” (Hámori, 1985) Ezzel párhuzamosan alakult ki a Broca és Wernicke központ.

Danyi Mónika: IDEÁLIS FEJLŐDÉS IDEÁLIS KÖRNYEZETBEN

Az alábbi cikket azoknak az olvasóknak ajánlom, akiket érdekel az a kutatási eredmény, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet.

Szakirodalom:
Hámori József: Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal – Kozmosz könyvek, Bp., 1985.
Alexandr R. Lurija: A neuropszichológia és szerepe az agysérülések lokalizációjának diagnosztikájában. In: Pszichológia, Gondolat Kiadó, Bp., 1972.