Az allergia (hyperergia) a szervezet túlérzékenysége (kórosan fokozott immunreakciója) testidegen fehérjékkel szemben. A túlzott reakció dózisfüggetlen, tehát az idegen fehérje bármilyen kis mennyisége kiválthatja. Az allergia kialakulásának előfeltétele, hogy a szervezet legalább egy alkalommal már korábban találkozott az adott allergénnel.

A kutyák sokféle allergénre lehetnek túlérzékenyek, a főbb csoportok a következők:

• belégzés által szervezetbe kerülő allergének: növényi pollenek (pl. fűfélék); dohányfüst; gombaspórák
• táplálék összetevők (pl. csirkehús, paradicsom, szója)
• kontakt allergia (pl. gyapjú vagy pamut fekhely)
• macskaszőr 
• poratka
• bolhanyál, svábbogár
• bakteriális anyagcseretermékek

Elvileg bármire kialakulhat allergiás reakció. Több száz allergén létezik, melynek felsorolása is szinte lehetetlen.

Vannak kutyafajták, melyekben az allergia előfordulása gyakoribb. Jellegzetesen ilyen fajta a west highland white terrier. Az allergiás hajlam genetikailag öröklődik, és alapvetően élete végéig elkíséri az állatot, hullámzó - hol gyengébb, hol fokozottabb - lefolyással.

A tünetek valamennyi allergén esetén hasonlóak: bőrgyulladás, bőrpír, szőrhullás, viszketés. A viszketés a test bármely részén megjelenhet, leggyakrabban a lábvégek rágcsálásával kezdődik. A pofatájék, a has és a mellkas alsó része is típusos hely. A viszketés esetenként szinte az elviselhetetlenségig fokozódik. Gyakori a külső hallójárat gyulladása is, valamint a légzőszervek érintettsége köhögés, tüsszögés, orrfolyás formájában. Táplálékallergia esetén hasmenés is jelentkezhet. A bolhaallergiát akár egyetlen bolha csípése is kiválthatja, ezért akár feltűnő bolhásság nélkül is kialakulhat! Jellegzetesen a hátágyéki területen alakul ki, vagy német juhászkutyában a comb külső felületén hirtelen kialakuló tenyérnyi váladékozó, erősen viszkető bőrgyulladás képében, amit a kutya megállás nélkül nyalogat ("hot spot"). A nyalogatással a helyzetet tovább súlyosbítja, így egy önmagát erősítő folyamat alakul ki, amelyből az állat kezelés nélkül nem tud kikerülni.

Mivel a tünetek valamennyi esetben hasonlóak, ránézésre nem lehet megállapítani, mire allergiás a kutya.

Súlyosabb esetben a tüneti kezelés, viszketéscsillapítás mellett indokolt az allergiavizsgálat elvégzése a viszketést okozó allergének beazonosítására. Az egyik módszer az allergének bőrbe fecskendezésére és a kialakuló helyi bőrduzzanatok detektálására épül. Hátrányai miatt inkább a másik alternatívát javaslom. Ez vérvizsgálattal lehetséges, ami 91 potenciális allergént képes beazonosítani. Tapasztalatom szerint ezekben a súlyos esetekben a kutyák nem csak egy allergénre érzékenyek, hanem akár 5-25 allergénre is! Ezután lehetőség van egy betegre szabott hyposzenzitizáló oldat elkészítésére, amivel a szervezetet fokozatosan hozzászoktathatjuk a kérdéses fehérjékhez, ezáltal az immunrendszert áthangoljuk. Ez több hónapig, akár évekig is eltarthat, viszont mellékhatása nincs.

Az allergiát okozó táplálék összetevőket pedig ún. eliminációs diétával (diétás tápok etetésével) lehet kikerülni. Ezekből manapság széles választék áll rendelkezésre, de vásárlás előtt ellenőrizzük az összetételt.

Végül egy gyakorlati tanács: allergiára hajlamos kutyáknál ellenőriztessük a bűzmirigy tartalmát és gondoskodjunk a folyamatos bolha elleni védekezésről. A bűzmirigyben felhalmozódott nagy mennyiségű váladék sokszor önmagában is viszketést okoz, de legalábbis a tüneteket mindenképpen súlyosbítja. Tekintsük ezt alap kiindulópontnak.

Az allergia gyógyításának pillérei:

- bűzmirigy kiürítése

- bolhairtás

- helyi kezelés kenőccsel

- gyógyszeres kezelés: tüneti viszketéscsillapítás

- az allergén kiküszöbölése, eltávolítása az állat környezetéből, illetve a táplálékából (amennyiben lehetséges)

- védőgallér nyalogatás ellen

- hyposzenzitizáló kezelés

Az írás először a www.azenallatorvosom.hu weboldalon jelent meg, amely az alábbi képre kattintva (is) elérhető: