Miért nem hozható összefüggésbe Erzsébettel a titokzatos hölgy a képen?

Brigitte Hamman történészt a mai napig Erzsébet királyné egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb kutatójának tartom annak ellenére (is), hogy jó néhány általa állított „tény” ma már az újabb kutatások tükrében elavultnak tekinthető. A 2018. november 25-én a Stefánia Palotában egy reprezentatív program keretén belül megtartott előadásomban kitértem azzal a fényképpel kapcsolatos érdekességekre és legújabb kutatásra is, amelyet Hamann az 1980-as évek elején kiadott, Erzsébet királyné című bibliográfiája képanyagában publikált. Ezzel a fotóval kapcsolatos információt, annak ellenére, hogy a történésznő maga is, már sok évvel ezelőtt megcáfolta, minden újabb kiadás változtatás nélkül közölte.

A képhez kapcsolódó szöveg a következő: „Erzsébet királyné Ferenczy Idával, magyar felolvasónőjével. Fénykép, 1891. (Szeles László gyűjteményéből.).” A könyv 1891-et jelöl meg a kép készítésének az idejeként, később azonban már ugyanerre a fotóra 1898-as évet írtak újságcikkekben (is), azt állítva, hogy ez a kép Erzsébet időskori arcáról a legutolsó, és egyetlen hiteles közeli fotó.

Ferenczy Ida, Erzsébet királyné felolvasónője egy ismeretlen hölggyel az 1900-as évek elején (a kép részlet, "az eredeti" kép szélesebb és magasabb)

Amikor húsz évvel ezelőtt megláttam ezt a képet, igencsak kétkedve fogadtam. Azt hiszem, és ebben talán sokan egyetértenek velem, a hölgy, aki Ida mellett látható, nem hasonlít a királynéra. Persze, már maga egy ilyen kép esetleges „megléte” is kérdéses lehetne. Erzsébet a harmincas évei elejétől kezdve nem engedte magát lefényképezni. Lesifotósok készítettek róla néhány felvételt, amelyeken arcát legyezője vagy napernyője mögé rejti, vagy csak távolról látható. A királyné időskori arca még a legtöbb kortársa számára is ismeretlen volt. Teljesen kizártnak tarthatjuk, hogy Erzsébet engedélyt adott volna egy ilyen közeli kép készítéséhez. Ha adott is volna, biztosak lehetünk abban, hogy a haja, amelyre oly nagy gondot fordított még idős korában is, amely dús volt, és a sarkáig leért, a legtökéletesebb koronafonatba lett volna rendezve, vagy teljesen le lett volna engedve, ahogyan ezt az utolsó festményen is láthatjuk, amelynek modellt ült (Georg Raab, 1879, a 25. házassági évfordulója alkalmából). Emellett tudjuk azt is, hogy Erzsébet idősebb éveiben fufrut vágatott magának, ezzel pedig a képen látható titokzatos hölgy nem rendelkezik. Mikszáth Kálmán így írt a királynéról 1896-ban „Mikor utoljára láttuk” című, a Millenniumi ünnepségek kapcsán papírra vetett novellájában: „vékony, nemes vonások, az elöl lenyírt kicsi haj, mint selyemrost húzódik a homlokra, s fönt a dús hajfonat minden koronánál szebb korona-ként” magasodik a fején.

Báró Nopcsa Ferenc, Erzsébet főudvarmestere 1890. szeptember 23-ai, Ferenczy Idának írt levelében említi, hogy „Ő.F. most haját vágatja és este felé még szalladni kiván” (Útközben Erzsébet királynéval, 25). Ő.F., vagyis Őfelsége. Feltételezhetjük, mivel Erzsébet nem vágatott le a hajából, ekkor csak a fufruját igazíttatta. Ugyanezt a rövidre nyírott hajat láthatjuk Benczúr Gyula Ferenc József megrendelésére készíttetett festményén (1899). A király szerint ez az egyik legautentikusabb kép az idős Erzsébetről, akinek állítólag még ötven éves korában sem volt ősz hajszála, vagy ha volt is, Fanny azt ügyesen eltüntette, hogy megkímélje Őfelsége idegeit.

A szóban forgó képen levő hölgy nem visel fufrut, ez a tény (is – a többi mellett) számomra már eleve kizárta annak eshetőségét, hogy a királyné lenne Idával a képen.

Ferenc József Erzsébet királyné arcképét Ferenczy Idán kívül Festetics Mária grófnénak és Harrach grófnénak, Erzsébet udvarmesternőjének festettette meg felesége halála után, mindhármat magyar festővel, tudjuk meg a Vasárnapi Újság 1899. május 7-ei számából, melynek részletét a néhány hónapja megjelent Képek, történetek Ferenczy Ida életéből (141) című könyv idézi. A Ferenczy Idának készült képet Benczúr Gyula festette meg, ma a Nemzeti Múzeum tulajdona.

Benczúr Gyula: Erzsébet királyné (1899). A festmény a Nemzeti Múzeum tulajdona.

Sok évig volt egy olyan feltételezés is, hogy talán Erzsébet fodrásznője, Fanny látható a fotón Ida mellett. Ezt elsősorban egy évtizedekkel korábbi fényképre alapozták, amelyen Ferency Ida egy, Fanny-ra hasonlító hölgy előtt térdepel. Ha kinagyítjuk, és tükrözzük az ülő hölgy arcát erről a korábbi fotóról, és összehasonlítjuk az 1891-es kép rejtélyes hölgyének profilképével, hasonlóságot vélhetünk felfedezni. Az ülő hölgy valójában nem Fanny, hanem Ida rokona, Fáy Halász Gedeonné.

Biztosak lehetünk abban, hogy Ida nem volt annyira jóban Fanny-val, hogy vele együtt rendezze a levelezését. Sem Ferenczy Ida, sem Festetics Mária grófnő, Erzsébet udvarhölgye, szintén bizalmasa, nem volt jóban Fanny Angererrel (férjezett nevén Feifalikkal), aki igencsak furfangosan és szemtelenül visszaélt helyzetével, vagyis azzal, hogy nálánál jobban senki nem tudta Erzsébet haját megfésülni és frizuráját elkészíteni. „Néhány ilyen nap után egészen meg vagyok törve. Ezt ő (Fanny) is tudja, és várja a kapitulációt. A hajam rabszolgája vagyok” – mondta Erzsébet Christomanosnak, görög felolvasójának.

A királyné szavai arra vonatkoznak, ha valami nem tetszett a fodrásznőnek, egyszerűen beteget jelentett, és nem volt hajlandó megfésülni őt addig, amíg valamivel ki nem engesztelte. Fanny az évek során egyre beképzeltebb és arrogánsabb lett.

Sem Ferenczy Ida, sem Festetics Mária nem nézte jó szemmel azt, ahogyan Fanny manipulálta a királynét. Festetics Mária grófnő így ír Fanny-val kapcsolatban 1873. január 1-jén a naplójába Gödöllőn: „Ami ma nagyon meglepett, az a következő. Miss Throckmorton újévi látogatást tett a fodrásznőnél, Mme Feifaliknál, akit úgy kezelt, mintha egy dáma lett volna, és engem is be akart ebbe vonni. Természetesen nem mentem. Nincsen ennek semmi értelme. A szolgáló személyzet nincs abban a helyzetben, hogy viszonozhatná az én látogatásomat. Végülis én nem vagyok császárné, aki kitüntetheti őt egy látogatással. Ezt meg is mondtam Throckmortonnak, aki azonban úgy vélte, nem árt jó viszonyban lenni vele. – Miért? – Én nem tartok komornaprotekcióra igényt! Különös emberek ezek, akiknek – míg szemtelenül magasan hordják az orrukat és mindenkin keresztül néznek – nem derogál ily közönséges nézetet vallani.” (32) Kiegészítés: Miss Throckmorton Mária Valéria főhercegnő angol nevelőnője volt. A legkisebb gyermeknek, Valériának volt magyar nevelőnője is, Vécsey Mária bárónő, férjezett nevén Kornis Miklósné grófné, akit annyira szeretett, hogy házasságkötése után megkérte, legyen a gyermekei nevelőnője is – haláláig a család szolgálatában állt.

1-2. A kép, amelyen Ida egy, Fanny-ra hasonlító hölgy előtt térdepel. A hölgy Ida rokona. A kép miatt hozták összefüggésbe az "ismeretlen hölgyet" Fannyval. 3. Az ismeretlen hölgy

Ha nem Erzsébet királyné és nem is Fanny Angerer-Feifalik látható a képen, akkor mégis ki?

A koronázás 150. évfordulója alkalmából kiadott (szerző: Dr. Martina Winkelhofer történész) Sisis größter Triumph Broschiert – 2017 (érdekes kutatási eredményeket közöl, ezáltal vetve véget a találgatásoknak. A felvételről úgy tartották, hogy Ferenczy Ida hofburgi lakosztályában készült. Azonban a fénykép eredetije sehol nem volt található, a Brigitte Hamann könyvében közölt is csupán egy másolat. A bécsi Bútormúzeum archívumába hagyaték útján került az eredeti fotó körülbelül három évvel ezelőtt (az újság megjelenése előtt két évvel). Dr. Ilsebill Barta, a múzeum tudományos vezetője azonnal észrevette, hogy a fénykép nem a Hofburgban készült, amelyet a szoba magasságáról bárki láthat, ugyanis a császári rezidencia termei ennél sokkal magasabbak, és Ida ottani lakosztályának belmagassága is több volt. A kép Ferenczy Ida Reisner utcai lakásában készült a királyné halála után. (Idának ugyanis Erzsébet halála után hamarosan ki kellett költöznie a Hofburgból.)

Ami számomra rendkívül meglepő volt az írásban az az, hogy az eredeti fotót manipulálták. Dr. Ilsebill Barta azt állítja, hogy ez csak a kép eredetijének tanulmányozásával tűnik fel. A kis asztalkán álló képeket, amelyek Erzsébetet ábrázolják, utólag ragasztották fel a fotóra. Felmerülhet a kérdés, hogy miért manipulálták a képet. Az ok egyszerű, azért, hogy Erzsébettel összefüggésbe lehessen hozni. A királyné ugyanis gyakran felkereste Idát a hofburgi lakásában, ahol voltak képek kirakva Erzsébetről.

Dr. Ilsebill Barta azt is elárulja az újság olvasóinak, hogy a hölgy Ferenczy Ida – mai szóhasználattal élve – titkárnője lehet. Ugyanis Ida látása ekkoriban már igen gyenge volt, és egyik levelében van arra utalás, hogy kénytelen volt egy hölgyet alkalmazni, aki a levelezéssel törődött. Arról azonban, hogy hogy hívják ezt a hölgyet, és mit lehet róla tudni, egyelőre semmit nem tudunk. Megjegyzés: sem a Kronen Zeitung szóban forgó számában,  sem egyéb, általam ismert német és osztrák szakirodalmakban nem szerepel a Fanny-val kapcsolatos verzió. A fotó képaláírásaként általában az szerepel, hogy „ismeretlen” hölgy van Ida mellett.

Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy Ferenczy Ida nem Erzsébet királynéval, és nem is Fanny Angerer-Feifalikkal, hanem a „titkárnőjével” látható a képen. Soha nem szoktam ilyet kérni írásaimban, azonban most megteszem. Ha érdekesnek tartotta a Kedves Olvasó ezt a cikket, kérem, ossza meg, vagy küldje tovább olyan ismerősének, akit érdekel ez a téma. Szeretném, ha egyszer és mindenkorra leszögezhetnénk, a kép nem Erzsébetet ábrázolja.

Káli-Rozmis Barbara

Észrevételekkel vagy bármely Erzsébethez köthető dologgal kapcsolatban erre az emailcímre írhattok: barbara.kali.rozmis@temptprincess.hu Erzsébet királyné Facebook oldal: Erzsébet királyné

Köszönetnyilvánítás: Barátnőmnek, Misinszki-Szabó Juliannának a németből való fordításokért és német barátnőmnek. 

Felhasznált szakirodalom, illetve az idézetek forrása:

„Sirály vagyok, sehová se való…” Útközben Erzsébet királynéval – Tolnayné Kiss Mária válogatta, sajtó alá rendezte (Nopcsa báró Ferenczy Idához írt levele)
Egy udvarhölgy naplójából. Festetics Mária grófnő, udvarhölgy naplójának Budán és Gödöllőn papírra vetett részei – Tolnayné Kiss Mária fordította, összekötő szövegekkel, magyarázatokkal látta el
Kronen Zeitung különszáma, a Sisis größter Triumph Broschiert – 2017 (88-89. oldal)
Mikszáth Kálmán: Mikor utoljára láttuk
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné
Képek, történetek Ferenczy Ida életéből. A szövegeket válogatta, részben írta, szerkesztette Péterné Fehér Mária. Kecskeméti Örökség Könyvek, 2018.

A borítóképen levő montázs középső képe, a Benczúr Gyula festmény a Vasárnapi Újságban jelent meg. Forrás: DKA-040679