Káli-Rozmis Barbara írása

Sokan felteszik nekem a kérdést: „De hát nem Sissinek írják? Hiszen mindenütt így látni." Igaz, sok helyen olvasható a királyné beceneve „Sissi”-ként hazánkban és a világ különböző tájain, de, ahogyan a komolyabb szakirodalmakban, a hivatalos emlékhelyein, Ausztriában és Magyarországon (Gödöllőn) is egy -s-sel és i-vel írják: „Sisi”. Annyira él a köztudatban a két -ss-es verzió, hogy időnként nekem is azt mondják, helytelenül írom (nem Sisi...), vagy a velem kapcsolatos írásokban – kérésem ellenére – a hosszú -ss-es verziót választják. Nem csoda, annyi helyen látni így leírva. Sokaknak még így sem elég elegáns, ezért a szó végi -i helyett inkább -y-t tesznek.

A fenti képen látható: Ferenc József, Erzsébet, Mária Valéria főhercegnő és férje, Ferenc Szalvátor főherceg, valamint első három gyermekük: középen Erzsébet Franciska (Ella), Ferenc Károly Szalvátor (Mária Valéria ölében), Hubert Szalvátor (Erzsébet ölében, pólyában) © Osztrák Nemzeti Könyvtár, No.:  Pf 19000 E 362

Valójában Erzsébetet Sisinek (rövid -s-szel) becézte a családja. Természetesen a beceneve csak szűkebb-tágabb családi körben volt elterjedt (levelezésekben, naplóbejegyzésekben, tárgyakon stb. maradt ránk), korabeli újságok és dokumentumok Erzsébetre a Kaiserin Elisabeth vagy Erzsébet királyné (a császárné, a királyné, Őfelsége stb.) megnevezést használták. Mivel magasrangú személyről van szó, tiszteletlenség lett volna őt hivatalosan becézni – azoknak is, akik esetlegesen tudtak a becenévről. Arra, hogy Erzsébet családja Sisinek írta és nem Sissinek, íme néhány idézet a közvetlen (és egy "távolabbi") hozzátartozóktól:

*Ludovika, Erzsébet édesanyja levélben: „Sisit alig látom, nagyon elfoglalt, s félek, hogy zavarom a császárt, egy ifjú párt békén kell hagyni.” (Brigitte Hamann, 72, Kajtár Mária fordítása)

*Zsófia főhercegné, az anyós a naplójában, Erzsébet első szüléséről, vajúdásáról így írt: „Sisi kezébe fogta a fiam kezét, és egyszerre csak megcsókolta, hevesen és tisztelettel, gyengéden, ez olyan megható volt, hogy a fiam elsírta magát, csókolgatni kezdte Sisit, vigasztalta, és vele szenvedett…” (Brigitte Hamann, 99, Kajtár Mária fordítása)

*Ferenc József, a férj: „Nagyon kérem Anyámat, hogy legyen elnéző Sisivel, még ha talán egy kissé túlságosan féltékeny is – hisz oly odaadó hitves és anya!” (B. Hamann, 105, Kajtár Mária fordítása) 

*II. Lajos bajor király, az unokatestvér: Erzsébet a negyvennegyedik születésnapjára, 1881. december 24-én ajándékba kapott egy arany ékszerdobozkát unokatestvérétől, II. Lajos bajor királytól. Lajos a következőt gravíroztatta a fedél belső felére: „Angebetete, aufrichtig geliebte Sisi! Niemand auf Erden ist mir so teuer als Du! Ludwig / 24ter Dezember 1881” (- idézi Dirk Walter - aki szintén felhívja a figyelmet a név helyesírására -, forrás lent). Az idézet magyarul: „Imádott, őszintén szeretett Sisi! A földön senkim nincs, aki olyan drága nekem, mint te! Ludwig / 1881. december 24." (Ezt a kis dobozkát, amely 2015-ben került elő, a kutatók kiemelkedő bizonyítéknak tartják arra nézve, hogy Erzsébet beceneve és annak írása valóban Sisi volt.)

Erzsébet becenevének saját kezű aláírása. A kutatók kétféleképpen olvassák: Lisinek és Sisinek. A család valószínűleg mindkét becenevet használta, legalábbis a királyné édesapja, Miksa bajor herceg mindenképpen. Ő ugyanis hívta többször a lányát Lisinek is. (A Lisi becenévről bővebben lentebb olvashatnak!) Erzsébet Joseph Albert, müncheni fotós felvételén 1865-ben. A fotózás idején Sisi bajor családja körében tartózkodott. Láthatjuk, hogy mosolyog. A képre rátettem Erzsébet aláírását (ez nem része az eredeti fotónak.) Kép: © Osztrák Nemzeti Könyvtár, No.: ÖNB Pf 6639 E (13/2) 

A német helyesírás szerint az Elisabeth keresztnévhez tartozó egyik becézés Sissi, mivel a királyné családja rövid -s-el, Sisinek írta, amennyiben a becenevét akarjuk használni írásban, ragaszkodnunk kellene a család általi írásmódhoz. A kérdés felvetődhet, hogy miért van annyira köztudatban a hosszú -ss-es verzió. A probléma gyökere az 1950-es évek Sissi-trilógiájának címében keresendő. A királyné életrajzát Corti Egon Ceasar gróf dolgozta fel (teljességében és hitelességében) elsőként – eredeti dokumentumok használatával –, és jelentette meg németül 1934-ben (magyarul egy évvel később, 1935-ben jelent meg). Ajánlott írás: Így látta Erzsébetet Corti gróf, aki először férhetett hozzá a királyné és családja hagyatékához

Ernst Marischka (a Sissi-trilógia írója és rendezője) olvasta a Corti-féle bibliográfiát, és ráadásul a filmek forgatókönyvének írásakor ezt a művet használta fel (a tényeket és azok időrendjét meglehetősen szabadon kezelve). Állítólag ő egy -s-sel, „Sisi”-nek akarta írni a film címét, azonban a Habsburg-család nem járult hozzá a családi körben használt helyesíráshoz. Ha ez így van, valószínűleg azért nem, nehogy a filmbeli és a történelmi Erzsébet között teljes azonosítás jöjjön létre a nézők részéről. (Ezt azonban így sem lehetett elkerülni, de ez már más kérdés.)

Sissi (1956) (képkocka a filmből) © Seven Stars Digital

Mária Valéria a naplójában Sisi-nek írta

Amellett, hogy Ferenc József anyjához írt német nyelvű leveleiben is mindig (egy kivételtől eltekintve) egy -s-sel írta le felesége becenevét (és a magyarul kiadott fordítás is tükrözi ezt – Drága Mama - Ferenc József levelei édesanyjához /Borovi Dániel – Kovács Attila Zoltán), Erzsébet kedvenc lánya, Mária Valéria is rövid -s-sel írta le a naplójában! Ez, sajnos a magyar fordításban helytelenül szerepel (Sissi-ként). A német eredetiben, amelyet Martha és Horst Schad dolgozott fel, így olvashatjuk – Mária Valéria eredeti naplójából átvezetve (Schad, 197 – eredeti német kiadás):

„Sag Marie José, ich liesse ihr sagen, die alte Sisi sei tot auf immer.”

„Mondd meg Marie Josénak, azt üzenem, hogy a régi Sisi halott” – áll ugyanazon könyv magyar fordításban (195. oldal), de hosszú -ss-el, amelyet én most - hogy ne legyen keveredés - az eredeti, egy -s-re cseréltem. Ez az idézet a napló 1889. április 30-ai bejegyzéséből származik. Erzsébet Rudolf halála után tette ezt a kijelentését (Mária Terézia főhercegnének mondta ezt Erzsébet; Valéria pedig feljegyezte a naplójába).

1890. május 19-én, nagynénje (Erzsébet nővére), Helene halálakor Valéria így írt: "A Mama '/2 8 órakor érkezett meg... szomorúan és megviselten. Nené néni, aki nem hitt a halálban, örült a Mamának, és így szólt hozzá: 'Old Sisi' ... mivel ők ketten szinte minden alkalommal angolul beszélgettek egymással." (Schad, 223. oldal - itt a magyar kiadásban is helyesen szerepel a becenév.)

Biztos, hogy Sisi? Nem Lisi vagy Lizi?

Vannak olyan feltételezések is, hogy rosszul olvassuk ki a becenevet, és valójában „Lisi”-ként írta alá Erzsébet a nevét. Erzsébet valószínűleg "Lisi"-ként is írta alá a nevét. Erről meg is győződhetünk, ha megnézzük az 1896-os, Hunyady Lilihez írt levelét: a „Lisi” aláírás L-jét ugyanúgy írta, mint a „Liebe Lili” kezdőbetűit. (Hain, Walter & Renate: Kaiserin Elisabeth und die historische Wahrhei. Books on Demand, Norderstedt, 2015.) A család valószínűleg mindkét becenevet használta, legalábbis a királyné édesapja, Miksa bajor herceg mindenképpen. Ő ugyanis hívta többször a lányát Lisinek (Lizinek) is. A királyné saját kezűleg írott leveleit tanulmányozva észrevehetjük, hogy a nagy S-t a Z-hez hasonlóan kanyarította. Ez megfigyelhető az alábbi, Valériához írott levél utolsó előtti sorában is: „Szívből csókol”. A levelet olvasva mindemellett az is feltűnhet, hogy a lányához magyarul írta, és ráadásul még az aláírásnál is az Elisabeth magyar megfelelőjét, az Erzsébetet használta. A királyné magyarul írt és beszélt Valériával, az „Erzsébet” nevet pedig kifejezetten nagyon szerette, és szívesen használta (természetesen az Elisabethet is).

Erzsébet magyarul írt levele Mária Valériához. Az utolsó előtti sorban középen (Szívből) megfigyelhető, hogy a királyné - ahogy a Sisi becenévnél (fentebbi kép) is a Z-hez hasonlóan írja az S-t. Az aláírásban is látható, egy -z. (A bordó tapéta nem része a tételnek.) © Dorotheum Lot No. 130 

Erzsébet másik beceneve: Elise

Ferenc József nemcsak Sisinek szólította feleségét (Elisabeth-et), hanem Elise-nek is (úgy, ahogyan a család több tagja is nevezte őt időnként). Erzsébet pedig nemcsak Sisinek, Elisabethnek és Erzsébetnek, hanem Elise-nek is aláírta a nevét: „Kedves Anyósom” – kezdi a levelet Erzsébet, majd így fejezi be: „a császárral együtt csókolja alázatos menye Elise”. (Corti, 49 – fordítók: dr. Turóczi-Trostler József, vitéz Farkas Jenő)

Falk Miksa író-újságíró a schönbrunni kastélyban tartott órákról (Falk magyar nyelv és irodalmat oktatott a császárnénak): „Schönbrunnban, ha az ember a főépületen belép, jobbra van egy hosszú folyosó. E folyosó bal oldalának utolsó ajtaja volt az, amelyen én mindig beléptem egy gyönyörű, földszinti terembe, amelynek másik ajtaja a kert felé nyílt, és amely – mint hallottam – valaha Mária Teréziának kedvenc szobája volt. Itt ült őfelsége, mellette pedig a padlón két óriási kutya nyújtózott, melyek akkoriban őfelségének sétáiban hű kísérői voltak. Folytatva lettek itt a városban megkezdett órák, csakhogy az egy órából néha-néha kettő, sőt három is lett. Az oktatás tudniillik addig tartott, míg az ezen földszinti teremből fölfelé vezető csigalépcsőnek felső végéről az ’Elise’szó el nem hallatszott.” (Falk, 21)

Az „Elise” név nem más, mint Ferenc József szájából hangzott el. A császár-király a feleségét nem csak Sisinek és Elise-nek hívta (időnként még "Angyalkám"-nak is szólította - főleg idősebb korában). A hozzá írt leveleiben magyarul szólította őt meg (ez Erzsébet kifejezett kérése volt), és magyarul írta alá. Leggyakrabban „édes szeretett lelkem”-nek és „szeretett angyalom”-nak szólította (Hamann, Kedves, jó barátném! 226. oldal).

Ahhoz, hogy megértsük, mennyire nem volt illendő (és talán ma sem az) Sisinek szólítani a királynét, álljon itt egy rövid részlet Martina Winkelhofer történész egyik könyvéből: „A családtagok közötti társalgás hangneme formális, de szívélyes volt. Társaságban mindig »Felség«-nek szólították az uralkodót; maguk közt megengedett volt a megszokott tegezés, azonban a »Felség« mint közvetlen megszólítási forma megmaradt. Még a saját gyermekei is »Felség«-nek szólították a császárt, de ha egyedül voltak vele, a »Papa« is elegendő volt.” (Idézet forrása: Martina Winkelhofer: The Everyday Life of the Emperor. Francis Joseph and his Imperial Court. Haymon-Taschenbuch, Innsbruck-Wien, 2012.)

Káli-Rozmis Barbara

Az írásaim jogvédelem alatt állnak. Azoknak nem megfelelő teljes vagy részleges, tartalmi vagy szó szerinti idézése plágiumnak minősül, és jogi eljárást vonhat maga után. Röviden a plágiumról ITT olvashatsz hivatalos oldalon. ITT pedig arról, hogyan kell helyesen felhasználni mások írásait plagizálás nélkül. Amennyiben tartalmi idézésre kerül sor egy írásnál, ott is fel kell tüntetni a felhasznált és/vagy idézett írás címét és a szerzőjét.

Az idézetek forrásai:
Corti Egon Cäsar: Erzsébet. Révai Kiadás, 1935
Borovi Dániel – Kovács Attila Zoltán (sajtó alá rendezték): Drága Mama – Ferenc József levelei édesanyjához. Szépmíves Kiadó, Budapest, 2019.
Brigitte Hamann: Erzsébet. Európa Kiadó, 1988
Brigitte Hamann: Kedves, jó barátném! Európa Kiadó, 2000
Mária Valéria főhercegnő, Erzsébet királyné kedvenc lányának naplója. 1879-1899. Válogatta és sajtó alá rendezte Martha és Horst Schad. Gabo Kiadó, 2001
Martha Schad - Horst Schad: Das Tagebuch der Lieblingstochter von Kaiserin Elisabeth 1878-1899. Langen Müller. 1998
Falk Miksa: Erzsébet királynéról. Visszaemlékezések. Szépmíves Könyvek, 2016
F. Dózsa Katalin Sisi-legendák - „Elisabeth, Erzsébet, Sisi, Sissi, Sissy?” Kossuth Kiadó, Budapest, 2016.
II. Lajos ajándékának szövegét idézi - Dirk Walter: La déclaration de Louis II. Louis II. de Bavière http://louis2debaviere.com/la-declaration-de-louis-ii/
Képek a dobozkáról (a neve megtévesztő, ahogy a leírás is utal erre), Erzsébet valószínűleg ékszertartónak használta): Tabakdose belegt Schreibweise "Sisi"
Ajánló: Erzsébet becenevének írásához figyelembe ajánlom még F. Dózsa Katalin Sisi-legendák című könyvének „Elisabeth, Erzsébet, Sisi, Sissi, Sissy?” című fejezetét.