Minden történelmi korszak elnevezése beszédes. A sötét középkor, a reneszánsz, a felvilágosodás kora, és még folytathatnánk a sort.

Ha ezt a korszakot kellene jelzővel ellátni, bátran jellemezhetnénk a manipuláció korának - minden szempontból. Napjainkban elképesztően résen kell lennünk, ha szeretnénk a valódi tudatos, önmagunk által felépített és vezetett életet élni. A helyzet odáig fajult, hogy a gyerekeink klasszikus értelembe vett neveléséről nagyrészt már szó sem lehet. Felkaphatják a fejüket a jóérzésű, lelkiismeretes szülők erre a kijelentésre, de ha már van legalább óvodás korú a gyermekük, belátják, hogy igazam van.

Mivel ez is egy szerteágazó, óriási témakör, legegyszerűbb, ha életkornak megfelelő kronológiával elemezzük. (A kép forrása)

Állíthatnám azt is, hogy már a magzati korban elkezdődik a mások általi célzott irányítás. De ez még az anyára hat, a döntés az ő kezében van. Mit egyen, mit ne, mennyit hízhat, mit, miket szedjen be, mivel kenje a bőrét, hol és hogyan szüljön. Nagyon hosszú a lista, egy egész iparág épült rá, pedig még meg sem született a gyermek. De mint említettem, itt még a szülőről van szó.

Ez, ami szembetűnő. Ám van egy nagyon veszélyes, szofisztikáltabb módja is a törekvésnek, amely arra irányul, hogy birtokban tartsák még a tudatalattinkat is.

Több kísérlet bizonyította, hogy elég egy negyven perces út az otthonunktól a munkahelyünkig ahhoz, hogy a napunk további részében olyan dolgokat együnk-igyunk, vásároljunk, állítsunk, ami tulajdonképp távol áll valódi önmagunktól.

Természetesen nem arról van szó, hogy minden érzékszervünket zárjuk be, a külvilágot pedig ki. Nem. A szűrő az, ami nagyon fontos. Az, hogy mekkora réseket hagyunk, és a beengedett információt miként dolgozzuk fel. Úgy, ahogyan A kis hercegben, ha van egy vonat, mindig van egy ellenvonat is. Legyünk mi az ellenvonat, és használjuk a korunk adta lehetőségeket építő dolgokra!

Nagyon erősen elbillent a világ mérlege egy oldalra. Próbáljuk meg értelmesen, érzelmesen visszabillenteni, hogy harmónia legyen. Elég, ha magunkkal kezdjük, hisz a világ sok magunkfajtából áll, és minden változás a kicsitől indul a nagy felé, tehát belülről bontakozik ki.