Bártfai Imre, phd. hallgató a Hageni Egyetemen 

A Hohermarkt utca 3-on lévő történeti múzeum Bécs középkori magvához tartozik, és egyúttal itt volt a római castrum (erődítmény) is, amely egykor a XIV Gemina légió körülbelül 6000 tagjának adott helyet. Vindobona, akárcsak Aquincum korábban egy kelta erődítmény volt, a rómaiak Noricum királyság meghódítása után hozták létre itt egy légiós tábort és az azt kiszolgáló civil települést (Kr. e. 15-ben). A település/tábor nem bírt olyan fontossággal, mint a szintén a mai Ausztriában található Carnuntum (ma: Petronell), viszont arról nevezetes, hogy itt halt meg Marcus Aurelius császár a markomannok elleni kampány közben. A település kelta eredetű neve (Vindo bona) fehér helyet, falut vagy folyót jelent, és Pannonia provincia része volt.

A castrumban több légió is állomásozott: a XIV., XIII., XV. légiók valamint, a késő-római korban a Classis histrica (a dunai hadiflotta.)

A Krisztus utáni 3-ik században a település municipiumi rangot kapott. Itt volt a dunai flotta főparancsnoksága (Carnuntumból helyezték át), de az 5-ik században a hadsereg kiürítette. Ahogy ez másutt is volt az elhagyott római erődökbe civilek költöztek be, átalakították a nekik nem megfelelő helyiségeket, és számos épületanyag helyet cserélt az idők során. (Például a sírköveket épületbe építették be.) A fűtési rendszer ekkor már nem működött. A középkorban a település neve megváltozott, az erődítmény hasznavehetetlen romjai lassan föld alá kerültek.

A mai múzeum egy három szintes (a földszinttel együtt) kiállítást tartalmaz: lent az alagsorban a padlófűtés (hypocaustum) megmaradt romjait lehet megtalálni főleg, a földszinten a kelta múlt emlékeit őrzik, és  Vindobona katonai múltját emelik ki, az emeleten pedig a vallás a főszereplő, ott található a Küknosz-relief egy épület részeként, és síremlék-díszítésként is szolgált egykor.

A kiállítás nagy hangsúlyt helyez a tapasztalásra és az ifjú nemzedékre: számos tárgy replikája megfogható, illetve vannak játékos tanulást segítő szemléltető eszközök. A gyerekek élvezettel állíthatják össze egy forgótárcsás bábun a kelták és rómaiak öltözékét, (a kelta nők sokáig őrizték sajátos, a csikósok kalapjára emlékeztető fejfedőjüket!) és van Playmobil vár is, ahol valószínűleg a fiúk fogják lejátszani Vindobona ostromait. Ez mindenképpen közelebb hozza azt a távoli kort, amelyet egyébként nehéz megjeleníteni a magunk számára, hiszen egészen más a kezünkbe fogni egy szobormásolatot, vagy egy oltárkő mellett ülni, mint egyszerűen csak végignézni ezeket egy üvegfal mögött. A kiállítást videók teszi még szemléletesebbé, ezek bemutatják a várost és kifinomult vízellátását úgy, ahogy az az ókorban kinézhetett. Ha valaki eddig nem is volt a római építőmesterek tisztelője, itt máris megkapja az életre szóló ihletet.

A kiállított tárgyak mennyisége nem túl jelentős, inkább a kiállításuk kreatív módja méltó a figyelemre. Mindez nem jelenti azt, hogy nincsenek érdekes darabok: palizád-darabok az erődítményből, egy gyermek-szarkofág, és számos épületelem, például egy, az ellenségtől elvetett fegyvereket megörökítő dombormű. Az egyik legérdekesebb tárgy a Küknosz-relief mellett az a Jupiter-figura, amely egykor egy tiszt mellvértjén volt, aztán pedig letörték és amulett-féleségként használták. A már említett Küknoszról elnevezett dombormű Küknosz, makedón király-útonálló és Héraklész harcát ábrázolja, és a 2-ik vagy a 3-ik századból (Krisztus után) származik. Héraklészt Apollón bízta meg, hogy tegye rendbe a renitens Árész-gyermeket, Apollón-Mercurius pedig különösen kedvelt volt a romanizált kelta területeken. Ez a lenyűgöző műemlék talán egy templomot díszített egykor mielőtt áthelyezték volna. A kiállítás a város életét meghatározó kereskedelmi útvonalakat is bemutatja, akár csak a város felépítését, és a -kiállított tárgyi emlékek segítségével- a hétköznapi életet is rekonstruálja.

A múltba tett utazás végeztével indulhatunk a bejáratnál található ajándék shophoz, ahol beszerezhetünk egypár apróságot a történelemszerető családtagoknak (vagy magunknak).

Ita deis placuit. Isteneknek tetsző dolog!

A képeket Bártfai Imre készítette.

A bécsi Római Múzeum hivatalos honlapja: Wien Museum - Römermuseum