Kedvelj minket a Facebookon!

A DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG

Írta: Káli-Rozmis Barbara 2017. 09. 06.

Az első szégyenteljes tett, amelyet az európaiak a bennszülöttekkel szemben elkövettek.

1493. január 13.

A Karib-tengeren található Dominikai Köztársaság, amely a legidősebb amerikai ország, területe alig több mint fele hazánkénak, azonban lakossága meghaladja a tízmilliót.

A szigetet a Taínó népcsoport már a hetedik század óta lakta, mielőtt Kolumbusz Kristóf a földjére lépett 1492-ben, első útja alkalmával. Hamarosan megalakult a spanyol gyarmati uralom első székhelye Nueva Isabela, mai nevén Santo Domingo, amely Észak- és Dél-Amerika legelső fővárosa lett.

A várost Kolumbusz Kristóf testvére, Bartolomeo alapította. Itt építették Amerika első katolikus székesegyházát, amelynek alapkövét 1514-ben tette le Kolumbusz Kristóf fia, Diego, aki a város kormányzója lett.

Santo Domingo-ban épült az Új Világ első egyeteme és kórháza. Dominika 1821-ben függetlenedett Spanyolországtól. Hivatalos nyelve a spanyol, de angolul, franciául, németül és olaszul is beszélnek az országban, amelynek zászlója az egyetlen olyan a világon, amelyen a bibliát láthatjuk.

Amikor Kolumbusz Kristóf elérte a Karib-szigeteket, azt hitte, India partjainál kötött ki, ezért lakóit indiánoknak nevezte el. A bennszülöttek eleinte elmenekültek a spanyolok elől, és csak a kenuk, valamit a távolabbról látható tábortüzek látványa utalt a létezésükre. Végül beindult a cserekereskedelem is, többnyire ruhaneműt és egyéb ajándékokat kaptak a spanyoloktól élelmiszerért és információért cserébe.

Kolumbusz a hajónaplójában azt írta a vidékről, hogy rendkívül gyönyörű buja erdőivel és mély vizeivel. Jóképű lakosait erős, de szelíd emberekként jellemezte, akik szégyenérzet nélkül meztelenül szaladgálnak.

Kolumbusz és felfedező csapata ahol csak tudott, kereskedett a bennszülöttekkel, azonban a mai Dominikai Köztársaság területén található Samaná-félszigeten, első felfedező útja utolsó állomásán, a Cigüayos népcsoport ellenállásába ütközött 1493. január 13-án. Először sikerült csereberélnie velük is, de rövid idő múlva ötven, nyilakkal felszerelt vademberrel találták szemben magukat. Egy rövid csetepaté következtében a spanyolok két bennszülöttet súlyosan megsebesítettek. A vademberek azonnal elszaladtak nyilaikat hátrahagyva. A hét spanyol felfedező üldözni akarta őket, azonban a parancsnok utasítására visszatértek a hajóra. Kolumbusz négy fiatal indiánt vitt magával Spanyolországba, akik segítőkésznek bizonyultak.

A nagy felfedező a hajónaplójában rögzítette, hogy a mód, ahogyan a spanyolok eljártak az indiánokkal, szégyenteljes. Sajnos, ez csak az első a kegyetlenségek sorában, amelyet az európai hódítók a bennszülöttekkel szemben elkövettek az évszázadok során.

A helyet, amely ma a Rincón-öböl (Bay of Rincón) nevet viseli, Nyíl-öbölnek (Bay of Arrows) nevezték el a csetepaté emlékére.

A Dominikai Köztársaság a Karib-tenger éléskamrája, hiszen minden megterem itt, amire szükség van. Jellegzetes dominikai ital a mamajuana, amely rum, vörös bor, méz, gyógynövények és fakéreg kombinációjából készül. A mamajuana elismert afrodiziákum, íze hasonlít a portói borhoz. Két híres film is kapcsolódik a Dominikai Köztársasághoz: Puerto Plata- i Borostyán Múzeumban található az a híres borostyánkő, amely megőrzött magában egy őskorból származó szúnyogot. Ez az ősmaradvány látható a vásznon a Jurassic Park című nagysikerű mozifilmben. A másik mozifilm a Keresztapa című trilógia második része, amelyet a fővárosban, Santo Domingo-ban forgattak.