Kedvelj minket a Facebookon!

ÓÉVBŐL ÚJÉVBE

Vonzzuk be a bőséget és sikert!

 

Bárkinek bármi kétsége van a leírtakkal, ne higgye, egyszerűen csak játssza el, engedje meg magának, hogy egy-két napra sutba vágja a komolyságát, s vigadjon saját népe szokásainak “forgatókönyve” szerint.

Az ősi pogány népektől eredő téli napfordulós ünnepek szokásai az elmúlt évezredek folyamán a mai kor számára átöröklődtek, elmaradtak, összemosódtak és újak keletkeztek. Európában a keresztény államok kialakulásával is nagy változáson estek át elődeink szokásai. Zártabb közösségekben hosszú ideig változatlannak tűnnek, de többnyire állandó változásban vannak, s a mi feladatunk, hogy ezeket a hagyományokat megőrizzük, még akkor is, ha némelyeket csak eljátszunk, másokat meg felidézve megmosolygunk, hihetetlen babonának tartunk.

Szilveszterkor ünnepeljünk, csak jó dolgokkal vegyük körül magunkat! Tartózkodjunk a veszekedéstől, házi viszálytól.

Felejtsük el a mosást, teregetést, takarítást, mert elviheti a szerencsénket.

Egy új évbe lépésnél mi sem fontosabb, mint hogy mire számíthatunk a következő időszakban. Szilveszter tájékán őseink szinte mindenben megtalálták a jóslás lehetőségét, mint például az álom megfigyelésében: “az utolsó napi álom előre vetítheti a jövőt”.  A korábbi naptárak más-más napon ünnepelték az év végét, de sok hasonlóságot ismerhetünk fel a jeles napok szokásaiban. Nekünk most a Szent Szilveszter napja jelenti az óév utolsó napját, aminek éjszakáját “szilveszterezésnek” nevezünk. Kezdjünk is bele a jóslások, bőséghozó praktikák megízlelésébe, s vegyük elő a nagyszüleinktől örökül hagyott hagyományokat is.

SZILVESZTERKOR KÖTELEZŐ A ZAJ KELTÉSE! Végezzük ezt legjobban éjfélkor trombitával, kolomppal, hurrogással, tehát vigadjunk hangosan, hogy a sötét éjjelen eltűnjenek az ártó szellemek. Falvakban régen a nagyobb legények házról házra jártak, hogy kiűzzék a telet, zajosan kolompoltak, ostort csattogtattak, kurjongattak, és üdvözölték jó kívánságaikkal a házak lakóit, akik vendégül látták pálinkával, borral és süteménnyel. Egyben hangoskodásukkal az állatokat is felébresztették, hogy megforduljanak másik oldalukra, mert akkor volt jó szaporulat az eljövendő évben a gazdák örömére.

TÁRJUK KI AZ AJTÓT éjfélkor, hogy kimenjen az óév és bejöhessen az új. Vagyis szellőztessünk alaposan koccintáskor.

KI LÉP BE ELSŐKÉNT HÁZUNKBA? Újévben figyeljünk oda, kit engedünk be elsőként, és csak jó szándékú férfi legyen az első belépő vendég.

A JÖVŐ ÉVI GAZDAGSÁG, bőség és szerencse szempontjából szinte minden cselekvésünk meghatározó lehet.

Amit újév napján teszünk, az kihat egész évünkre, tehát békességre, szeretetre törekedjünk. Keljünk korán, frissek és elevenek, tettrekészek legyünk, ha ez a vágyunk a következő 364 napra. S ne felejtsük el tele tenni a pénztárcánkat sem, hogy bőségben várjuk az újévet. Ilyenkor fontos az éléskamra, a hűtőszekrény tartalma is, szintén pakoljuk meg, gazdagságunk jeleként, akárcsak az ünnepi asztalt.

FOGYNI VÁGYÓK, FIGYELEM! Ha újév napján sok édességet eszünk, akkor egész évben ez történhet velünk, tehát kerüljük ezen a napon az édességet! Ennek ellenére asztalunk legyen pazarul megpakolva étellel, itallal, hogy előre mutassunk utat a bőségnek.

ÚJÉVKOR KERÜLENDŐ ÉS AJÁNLOTT ÉTELEK: A hal fogyasztása a folyómenti vidékeken szerencsét hoz, máshol elúsztatja azt. A baromfi elkaparja a szerencsét.

A MALAC MINDEN FORMÁBAN KIVÁLÓ! A sertés előre dúr, a ropogós malac boldogságot hoz, de kerüljük a megszokott sertés ételeket (például a rántotthús), együk a fülét, a farkát, a körmét és a csülköt szerencsénkre.

PÉNZBŐSÉGET JELENT minden apró mag fogyasztása január elsején. A hüvelyesek előnyben, s abból is a szerencsét hozó lencse, amely fogyasztását ötezer éves hagyományra vezetik vissza, “s aki január elsején ezt fogyaszt, sohasem ürül ki a pénztárcája”. Rétessel lehet hosszúra nyújtani a gazdagságot (Férjem nagymamája minden szenteste napján és szilveszterkor temérdek rétest készített).

Az újévi szerencse-jelképek: kéményseprő, négylevelű lóhere, patkó, lencse, mosolygós malac.

 

E napunk védőszentje: Szent Szilveszter pápa

SZILVESZTER ALAKJA JELKÉPEZI A ELMÚLTAT ÉS AZ ELJÖVENDŐT, és vajon hogyan kaphatta Szilveszter ezt a hatalmas megtiszteltetést, hogy nem hagyunk ki évet nevének és napjának megünneplése nélkül?

Római püspökként Szilveszter sokat tett a kereszténység eszméinek érdekében. 314-ben lett pápa I. Szent Szilveszter 335. december 31-én bekövetkezett haláláig. Legendáját 1248-ban festették meg freskósorozatban a Santo Quattro Coronati templom Szilveszter kápolnájában, amelyben a legenda szerint megtérítette Konstantin császárt. Képek és további történetek a római közösségi oldalon találhatók (itt).

Ő lett minden év utolsó napjának védőszentje, jelképezve a keresztényüldözés és a naptári év végét, valamint a szabad vallásgyakorlatot és az újév kezdetét. Az egyházi történelemben neki adatott meg a múlt véres üldözéseinek az első évszázadokban való lezárása, és meglátni, birtokolni a szebb, szabad keresztényi életet.

Tehát így jelképezi Szent Szilveszter múltunk kudarcainak elhagyását és a jövőbe vetett reménységünket.

 

Reményekkel teli, bőségben és egészségben gazdag új esztendőt kívánok!

Képek forrása: Pixabay 1, 2, 3, 4