Kedvelj minket a Facebookon!

A MEDVE SZESZÉLYE A REMÉNYÜNK LEHET

 

Mi fog történni a medve barlangja előtt? Hamarosan számíthatunk az idő felmelegedésére, vagy hosszú telünk lesz? Február másodikán gyerekkoromtól fogva lestem az állatkerti közvetítést a televízió híreiben arról, hogy mit csinált a medve.

Az ember ősidők óta vágyik arra, hogy tudja, milyen időre számíthat a következő napokban, hetekben. Annak ellenére, hogy a technika fejlődésével az időjárás előrejelzések pontosodtak, előfordul, hogy az előre megadott hosszútávú jelentés nem igazolja, váltja be önmagát. Vajon mi volt ükszüleink és felmenőink idejében? A könyvnyomtatás elterjedésétől fogva minden házban lett egy kalendárium, így mindig tudhatták, milyen naptári nap van, és az ősök által összegyűjtött információkat használták ezen a napon is. Sokan medvét se láttak ekkor, talán csak hírből hallották napok vagy hetek múlva a jóslatát, amely akár szájról szájra adva érkezett hozzájuk. Őseink tudták szüleiktől, nagyszüleiktől, hogy Gyertyaszentelő Boldogasszony napján lévő időjárás megmondja, mi várható a következő napokban, hetekben: „Rossz idő van, nem tart sokáig a tél." Így szól a regula, az évszázadok alatt jól bevált szabály. Hát e szerint ma ki ne várná a rossz időt? Most könnyebben elviseljük, ha rossz, mert akkor egy-két nap, és kedvezőbbre fordul időjárásunk. Ha viszont kellemes napsütéses idő van, akkor még egyhamar nem várhatjuk a tél végét.

Meteorológiai Szolgálat  2013. február 2-ai videója - A medve nem látta meg az árnyékát​

 

Ha ma a medve kijön a barlangjából, s ragyogó napsütés veszi körül, meglátja az árnyékát, megijed, és visszabújik, s mi meg vacoghatunk még akár 40 napon át is. Viszont, ha kint marad, elindul táplálékot keresni, mi pedig örülhetünk a közelgő felmelegedésnek, a tavasz közeledtének.

Így most kívánom, hogy ma mindannyian örömmel szenvedjük a rossz időt, s a mackó kedvünkre kinn maradjon.

 

Miért volt nevezetes a régieknek a február másodika?

Ma van Gyertyaszentelő Boldogasszony Napja, a katolikus egyház kiemelkedő jelentőségű ünnepe. Már a IV. századtól ünnepelték Jézus bemutatását a templomban. Ezen a napon megemlékezünk arról, hogy a kis Jézust édesanyja, Szűz Mária bemutatta a templomban Jeruzsálemben. Akkor találkozott a már idős Simeonnal, aki Jézust a nemzetek világosságának nevezte. Innen ered, hogy szentelt gyertyát adnak kereszteléskor az oltárról vett lánggal a családnak. Szintén a kis Jézus bemutatásakor a templomban várt egy idős özvegyasszony, Anna, aki "hálát adott Istennek, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását." (Lk 2:21-40)

A XII. századtól terjedt el a gyertyaszentelés a templomokban. A szentelt gyertya Krisztus jelképe. Ezt gyújtottak meg az újszülött mellett, hogy az Úr védelme alatt legyen keresztelésig, valamint betegek és halottak mellett is. A szentelt gyertya fényével tartották távol a rontó szellemeket.

Felhasznált szakirodalom: Katolikus lexikon; Biblia. Képek forrása: Pixabay 1, 2.