Rovatok

Magyarország és környéke

A TITOKZATOS ELLÉS MONOSTOR

Évszázadokon át szájhagyomány útján is terjedt az ellési domb története, főként a Tisza bal partján a Csongrádhoz tartozó Mámai réti tanyák világában. Egy-egy pince ásásánál talált régi eszközök, vagy éppen egy Árpád-kori lelet kiemelése földművelés közben, nagyban előlendítette a Mámai rét lakóinak fantáziáját, és mende-mondák sora keletkezett. A nyolcvanas években még én is találkoztam olyan bácsival a tanyavilágban, aki kincsekről beszélt. Állította azt is, hogy csodák történtek a Mámai réti Holt-Tisza kétágra szakadt részénél, és ő nemcsak Attila kardjának földből fellobbanó tüzes lángját látta gyerekként, de biztosan tudta, hogy Attila is ide van eltemetve

Magyarország és környéke

TENGERPARTOT IDÉZŐ MAGYAR HOMOKFÖVENY

Magyarország és környéke

EGERSZALÓK A MAGYAR YELLOWSTONE NEMZETI PARK?

Egerszalók világszínvonalú gyógyfürdője és Európában egyedülálló sódombja

Aki nem látott még sódombot, annak nem kell az Egyesült Államok-beli Yellowstone Nemzeti Parkba, de még a törökországi Pamukkaléba sem kell elutaznia, hiszen hazánkban is megtekintheti a természet eme különlegességét. A magyar sódomb, amelyet a domboldalon lefolyó víz hozott létre, 120 négyzetméteres védett látványossága Egerszalóknak.

 

Magyarország és környéke

VISEGRÁD, AZ EZERÉVES VÁROS

A Budapesttől északra, körülbelül 30 km-re a Dunakanyar szívében elhelyezkedő “ezeréves Visegrád” a maga 1700-1800 fős lakosságával Magyarország egyik legkisebb, de egyik legrégibb városa. A neve szláv eredetű, “magasabb várat” jelent, amely a több mint 300 méter magasan álló Fellegvárra utal.

"A 19. századtól neves emberek építettek maguknak szebbnél szebb villákat a történelmi város pihentető hangulatát keresve. Visegrádot írók, művészek, közéleti személyiségek látogatták, I. Ferenc József osztrák császár és magyar király pedig vadászkastélyt tartott itt fenn."

Magyarország és környéke

A KÉKFRANKOS LEGENDÁJA

Sopron környékét a XIV. század elején Magyarország legjelentősebb borvidékei között tartották számon, amely külföldre is szállította borait. A vidék egyedisége, hogy a németajkú gazdák, az úgynevezett soproni poncichterek a pincéket nem a szőlőhegyekben, hanem a városban, a saját házaik alatt alakították ki.

Magyarország és környéke

MAGYARORSZÁG AZ ÉN HAZÁM

A szlovák-magyar határnál

A szlovák-magyar határ átkelése a nyolcvanas években már nem is volt olyan macerás. Igaz, hogy a vámostól függött, hogyan is fog lezajlani az ellenőrzés, de általában semmi gond nem akadt. Besorakoztunk az autók után, és talán valahol a tizedik helyen voltunk, ami nem is olyan rossz. A feleségem kicsit fészkelődött az izgalomtól, mert pár ezer forintot, ami talán egy éjszakai szállásra elég, elrejtett a pénztárca oldalfiókjában - mi van, ha a fináncok felfedezik!?

Magyarország és környéke

KIRÁLYHELMEC II. RÉSZ

A városháza előtti főteret 2002 óta Millenniumi térnek nevezik. Egy csodálatosan kialakított tér ez, ahol díszkút körül domborműve van II. András királyunknak, akinek adománylevelében olvashatunk először Helmecről. Helyet kapott a kút mellett I. Rákóczi György, aki Bodrogközt újra az Erdélyi fejedelemséghez csatolta, és így fejlődését is biztosította. Természetesen Lórántffy Zsuzsannának, az említett I.Rákóczi György feleségének is szobra van itt, aki özvegyként a férje munkáját folytatta, és nagyon sokat törődött a közművelődéssel. 

Magyarország és környéke

KIRÁLYHELMEC I. RÉSZ

Csendesen hömpölyögnek medrükben a folyók, melyek egy szigetet, egy közt alkotnak. Folydogál itt méltóságteljesen, nagysága tudatában nagyobb folyó is, mint a Tisza, amelyik régen gyakran szétöntötte vizeit a síkságon és ártéri erdőségekben, hogy lápot, nádast, mocsarat teremtsen. Egy-két kisebb folyó is igyekszik a célja felé: Egyesülni a nagyobb testvérrel, hogy erősebb legyen. Itt van például a Latorca. Az a Vereckei hágót követve csak kis erecskeként indul, de később vad hegyi patak lesz belőle, még nem tudatosan és nyugodtan folyó víztömegként a síkságra került, és összefolyva az Ondavával egy csodát alkot. 

Magyarország és környéke

NAGYKAPOS II. RÉSZ

Magyarország és környéke

NAGYKAPOS I. RÉSZ

„Verecke híres útján jöttem én” - írta Ady Endre egy költeményében. Induljunk el hát mi is Verecke híres útján, és fedezzük fel az Ung vidék természetes központját! Verecke útján vonultak Árpád fejedelem vezette honvisszafoglaló őseink a Kárpát-medencébe. Jól ismerték ezt a földet, amely őseik hagyatéka volt.

Magyarország és környéke

EGREGY - SZENT ANNA TEMPLOM

Majd’ minden évben ellátogatunk Hévízre néhány napra. Most is ezt tettük. Talán a tó miatt, vagy a fekvése lehet az oka, hogy páratlan zöldben burjánzik minden növény tavasztól késő őszig.

A kedvenc helyem Egregy, azon belül is a Szent Anna Árpádkori kis templom. A gyönyörű időben sétáltunk egyet a hegy tetején húzódó erdőben. Bónuszként hozzánk csapódott egy édes kis szálkás szőrű tacskó. Miután megsétáltatott minket, hazabaktatott uzsonnázni.

Magyarország és környéke

KŐKAPU – A CSEND BIRODALMA

Nagyon sok csodás, tündérkertnek is beillő tája van Magyarországnak, érdemes megismerni valamennyit. Olyan is akad, amelyiknek a rónái nyűgöznek le minket, más helyeknek a borait kóstoljuk, például a híres Tokaj-Hegyalja, amelynek borait régen a királyok nedűjének nevezték. Éppen ott, Sátoraljaújhelynél, ahol a híres Tokaj-Hegyalja végződik, kezdődik az a világ, amit én a „csend birodalmának” neveztem el.

EGREGY - SZENT ANNA TEMPLOM

Cikk ismertető: 

Barcsik Vali írása

KŐKAPU – A CSEND BIRODALMA

Oldalak